City911

Tizenhárom százalékkal mérséklődött a munkahelyi balesetek száma 2011-ben az előző évihez képest. A halálos tragédiák száma 95-ről 80-ra csökkent. A nem kívánt jelenségek egyharmadát viszont mikro- vállalkozásoknál regisztrálták. A javuló tendenciákban közrejátszottak a fokozot- tabb ellenőrzések, ugyanakkor tény, a ko- rábbi legmagasabb baleseti ágazatként szereplő építőipar helyét napjainkra átvet-

te a gép- és feldolgozóipar, melyet a mezőgazdaság követ – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal /NMH/ jelentéséből.

Évtizedeken keresztül az építőipar volt a munkahelyi balesetek szempontjából a legveszélyeztetettebb munkaterület. Igaz ez még akkor is, ha rendszeresek voltak a baleset- és munkavédelmi előadások. Ezek dokumentálására ügyeltek a munkahelyi vezetők, mert ezt biztosan mindig ellenőrizték, ha egy-egy építkezésen megjelentek a felügyelők. A sisakot szinte mindenki utálta, és ha csak lehetett, nem is viselték. Hiába volt a legtöbb munkás tisztában vele, hogy ez akár az életét is megvédheti. A biztosítókötelek és védőrácsok is a „fölösleges macerák” kategóriáját bővítették. Nem volt kultúrája ennek Magyarországon. Elég megnézni egy nyugatabbra dolgozó szakmunkást, aki a védőfelszereléseket saját érdekében használja és nem csak az építőiparban. Az autószerelő – saját műhelyében – gumikesztyűben dolgozik, s ha a sarokcsiszolóhoz nyúl, máris fején a védő- szemüveg, de olykor még a fülvédő is, hogy az erős hanghatás ne rongálja a hallását. Ha karosszériát csiszol, arcán a maszk, mert védi a légzőszerveit és még sorolható a példa.

A NMH közleménye szerint a regisztrált foglalkozási betegségek között első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőszervi problé- mák, ezt követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.

A munkahelyi balesetek legsúlyosabb fokozata a halállal végződők. 2010-ben 95 tragédia történt munkaterületen, míg 2011-ben ez a száma 80-ra csökkent, ám mint általában, itt is igaz, egyetlen szerencsétlenség is sok. Szol- nok és Tolna megyékben nem történt végzetes baleset,  míg  Budapesten – 10-ről 5-re –, illet-

ve Somogyban 6-ról 3-ra, Heves megyében 6-ról 2-re változott a statisztika. Az enyhébb súlyú esetek száma 19 ezer 948-ról 17 ezer 295-re mérséklődött, ami 13 százalékos javulást jelent.

A legveszélyeztetettebb ágazat a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás és raktározás. Ez a trend megfelel az korábbi években tapasztaltaknak. A gépipar és mezőgazdaság kivételével minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A mezőgazdaság a legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés. Jóval kevesebb építkezés folyik napjainkban az országban, mint az előző években bármikor. Ez visszavezethető a 2008-tól tapasztalható és azóta egyre erősödő gazdasági válságra, amely töredékére szűkítette az e területen dolgozók számarányát.

A laikus azt hihetné, a szállítmányozás az egyik legveszélyesebb munkaterület, hiszen a fuvarozásban számos külső tényező is befolyásolhatja a kedvezőtlen események létrejöttét. Az NMH mégis úgy értékeli, ezen a területen elért pozitív eredmények esetében nem hagyhatók figyelmen kívül a közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem.

A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Jelentősen mérséklődött viszont a számuk a feldolgozóiparban (483), a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (397), illetve az igazgatás és oktatási szektorokban (386).

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő mun- kavégzés során következnek be a balesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszatérő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendel- kező   munkavállalókat   foglalkoztatóknál   na-

gyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb szabályok betartásának és betartatásának a hiánya. A baleseti okok vissza- vezethetőek az egyes alapismeretek, a biztonság- és felelősségtudat hiányára, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek kiszolgáltatottságára. Tény: a halá- los tragédiák egyharmada mikrovállalkozásoknál történt.

Nem éri meg a jövőben Szlovákiában forgalomba helyeztetni felsőkategóriás gépkocsit, ugyanis Robert Fico új kormánya is a regisztrációs adó beve- zetését tervezi. Ez ugyan nem a Skodákat fogja érinteni, de a leendő pénzügy- miniszter 1.000-1.500.- euró bevételre szá-

mít a nagy hengerűrtartalmú és luxusautók után. Becslések szerint Magyarországon mintegy 40 ezer gépjármű használ északi szomszé- dunknál alkalmazott egyedi azonosítót.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal /NAV/ kiemelt figyelmet fordít napjainkban is a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek ellenőrzésére. Ugyan az önmagában nem lehet indok egy kontrollra, hogy a járművön nem magyar egyedi azonosító található, de a mélységi ellenőrzés lehetőséget biztosít a hivatal számára a gépjárművek jogszerű átvizsgálására. Ha azt is figyelembe vesszük, miszerint a 40 ezret is meghaladja azon felsőkategóriás és luxusmodellek száma, amelyeket Szlovákiában helyzetek forgalomba, de tulajdonosaik magyar vállalkozók, akkor érthető, hogy a kiesett adóforintok miatt kissé morcosak a költségvetés tervezői. Akit rajtakapnak, hogy nem jogszerűen használja külföldi rendszámú járművét, az közigazgatási bírság címén, akár 800 ezer forint bírságra is számíthat.

Szlovákiában korábban nem volt – még napjainkban sincs – regisztrációs adó, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt az értékesített gépjárművek száma. Az elmúlt öt esztendőben 416 ezerrel több, ami egyharmada a korábbiaknak. Míg 2006-ban 1 millió 333 ezer személyautót tartott nyilván a belügyminisztérium, addig 2011 végén ez a szám elérte az 1 millió 749 ezret. Családokra átszámítva, 10 háztartás közül átlagban 9 rendelkezik személygépkocsival, öt évvel ezelőtt ez a szám még csak 7 volt. További érdekesség, hogy a pozsonyi megyében – ami legközelebb található a magyar határhoz –, jegyzik a legtöbb személygépkocsit, közel 300 ezret. Ebből a fővárosban és környékén – a vizsgált időszakban –, 65 ezret regisztráltak. Még egy adat: idén februárban csaknem 800 prémiummárka csoportjába tartozó új kocsit regisztráltak az északi szomszédnál.

Mindez a magas szám már az új kormány bejelentett változásainak köszönhető. Robert Fico ugyan még nem alakított kabinetet, de tudva lévő, hogy a pénzügyminiszteri poszt várományosa Peter Kazimir lesz, aki viszont már közölte: az új kormány nem mondhat le arról az évi 24-25 millió  euró /kb. 7,2-7,5 milliárd forint/

költségvetési többletbevételről, amit a regisztrációs adó bevezetése hozhat az államnak. Pontos részletek nem ismertek, de jól értesült források tudni vélik, vélhetően progresszív adóról lesz szó, amely felső határa elérheti az 1.500.- eurót. Az összegét a gépkocsi motorjának hengerűrtartalma és károsanyag-kibocsátása alapján határozzák meg. Kazimir egy cinkos mosollyal a szája szegletében azt is hozzátette: ez feltehetően a Skodákat nem fogja érinteni.

A NAV januárban meghirdetett fokozott ellenőrzésének eredményeit áprilisra ígéri. Ebből kiderül, milyen hatékonysággal sikerült fellépni a zömében Magyarországon közlekedő, viszont szlovák forgalmi rendszámú gépkocsikkal és tulajdonosaikkal szemben és ez mennyi költségvetési bevételt hoz a kormány konyhájára. Arról itt sem szabad nem megfeledkezni, szabálysértési bírságokból idén 18 milliárd forintra számít a büdzsé.

Másfél milliárd forintos kárt okoznak évente az orvvadászok hazánkban, akik között úgynevezett megélhetési vadorzók éppúgy megtalálhatók, mint a vadhúst értékesítő profik. Előbbiek, hurokkal, kelepcével és kutyával, esetenként meg- fúrt csövű légpuskával ejtik el áldozata- ikat, míg  utóbbiak  hangtompítós , távcsö-

ves puskával terítik le a nagyvadakat. Az illegális orzások 5-10 százalékára derül fény. A büntető törvénykönyv tervezett változásával a vadászok hivatásos személyekként léphetnek fel a természet rablói ellen és a bün- tetési tétel is a jelenlegi szabálysértés helyett bűncselekménnyé minősül, amelyért akár három év szabadságvesztés is kiszabható lesz.

Orvvadászok voltak, vannak és lesznek is, az azonban mégsem közömbös, hogy a vadállomány ritkításából mennyire veszik ki részüket, és a megszerzett zsákmányuk megtartása érdekében mire képesek. Emberölésre igen ritkán akad példa, legutóbb mégis ez irányította a figyelmet az állatvilág vámszedőire. Mint arról a média beszámolt, az egyik rapsic Magyarlukafa közelében attól sem riadt vissza, hogy rálőjön az őt tetten érő vadászra és társára. Utóbbit közvetlen közelről ki is végezte.

Történelmi tény, az ember megjelenésével egyidejű a vadászat, ami az életben maradás egyik alapvető feltétele volt már az őskorban is. Idővel nem csak a szokások és az életvitel változott, de az alkalmazott eszközök tárháza is bővült. A vad elejtése azonban mind a mai napig megélhetési forrásként jelentkezik. A hivatásos vadászok figyelve az állatállományt, időről-időre tudják, adott területen, beteg, elöregedett vagy netán túlszaporodott jószágok kilövése nem veszélyezteti az állomány fennmaradását és egészséges arányát. Ugyanakkor az orvvadászok tekintet nélkül visznek, amit csak tudnak.

Egy a közelmúltban készített körkép szerint, ma jellemző a megélhetési valamint üzleti célú vadorzás. Az előbbi elkövetői többnyire hurokkal, kelepcével és kutyák- kal dolgoznak, míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmodernebb technikai eszközöket, úgymint éjjellátó, GPS és hangtompítós fegyvereket vetnek be.

Az orvvadászok által okozott kár felbecsül- hetetlen, azonban a szakemberek úgy vélik, országosan meghaladja évente a másfél  milliárd forintot. Ebbe beletartozik az ellopott hús, az állatok tenyészértéke és a megölt vad agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának  az  ára  is.  Mindezek  első sorban a

nagyvadállományra értendők. Magas a látencia, az illegális cselekmények mind- össze 5-10 százalékára derül fény.

A jelen szabályozásnak nincs visszatartó ereje, hiszen akit tetten érnek, az ellen szabálysértési eljárást lehet kezdeményezni, amiért pár tízezer forintos pénzbírságot szabhat ki az illetékes területi jegyző. Éppen ezért a hatóság emberei már várják a büntető törvénykönyv módosítását, amely – a tervek szerint –, a vadászt hivatalos személlyé minősíti, így igazoltatási jogot kapnak a zöld egyenruhások és a jogsértőkkel szemben hatékonyabban léphetnek föl, mint napjainkban. A büntetési tételek is változnak. Az orvvadászat bűncselekménnyé válik, amelyért súlyosabb esetben 2-3 év szabadságvesztés is kiszabható lesz.

Az ország erdősebb területein a nagyvad- állomány a veszélyeztetett, míg az alföldön, és kevésbé benőtt növényzetű helyeken a kisebb termetű őzek, nyulak, vagy éppen a foglyok, fácánok. Az orvvadászok között megkülönböz- tethetők az úgynevezett megélhetési rapsicok, akik hurokkal, kelepcével vagy éppen hegyes lőszerű légpuskával ejtik el az állatokat. Ők zömükben a kisebb vadakat viszik haza és dol-

gozzák fel. Illegális tevékenységüket vadászkutya is igen hatékonyan segítheti.

Előfordulnak közöttük olyan felkészültségűek, akik már megfúrt csövű lég- vagy kispuskával terítik le az útjukba kerül jószágokat. Ők azok, akik nem csupán a családi konyhára „termelnek”. Éjjel is vadásznak, ám a zsákmányt akkor szállítják el, amikor a fegyver már nincs náluk, általában másnap. Így ha rajta is vesztenek, azzal védekeznek, találták a tetemet és éppen be akarták szállítani a hatósá- goknak.

Létezek igen szervezett csoportok, akik hangtompítóval felszerelt, távcsöves puskákkal „dolgoznak”, de felszereléseik között a GPS éppúgy megtalálható, mint az éjjellátó készü- lék. A helymeghatározóra pedig azért van szükségük, hogy az elrejtett zsákmány pontos helyét rögzítsék, így miután visszatérnek, nem veszítenek időt a pontos helyszín megtalálásá-

val. A vadhúst pedig bejáratot csatornáikon keresztül értékesítik. Nem egy eset- ben megrendelésre „termelik” a húst.

Legújabb szolgáltatás az illegális vadászat. Ez esetben vastagpénztárcájú műked- velőknek szerveznek ilyen programokat, amelyek egyik pikantériája: maga a lebukás veszélye. Az adrenalin fröccs, fokozott idegállapotot idéz elő a szerve- zetben, s vannak, akik ezért bármennyit hajlandóak fizetni.

Klasszikus mondás, kicsit sajátosan: ha egy fegyver van a jelenetben, akkor az el is fog sülni. Kísérlet bizonyítja, akik például pisztolyt hordanak, hajlamosak azt képzelni, másoknál is az van, így gyakrabban használják, adott esetben. Tudományos kutatás igazolta, egy mobiltelefont vagy  éppen  ü- dítős  dobozt  is lehet  annyira  veszélyesnek ítélni,

hogy emiatt tüzet nyisson, akinek ez módjában áll.

Amerika legtöbb államában természetes, hogy a háznál lőfegyver van, és azt a magántulajdonuk vagy a testi épségük védelmében használni is képesek az ott élők. Nálunk ennek nincs kialakult kultúrája, még akkor sem, ha a vidéki kisebb településeken, falvakon azért a légpuska a legtöbb házban megtalálható. Igaz, ezt nem első sorban azzal a céllal tartják tulajdonosaik, hogy értékeiket vagy családjukat védjék meg vele. Az elmúlt időszakban változott a hazai szabályozás is e kérdésben, így jogos védelmi helyzet esetén, a hívatlan látogató, netán betörő vagy rabló, azzal is számolhat, a tulajdonos az életét veszi a jogtalan behatolás és támadáskor. Persze ehhez sem használhat illegálisan tartott fegyvert, de ahogy mondani szokás: a pakliban ez is benne van.

A fegyver egyébként is különös gondosságot igényel tulajdonosától és használójától is. Ugyanakkor az sem tagadható, veszélyt is jelent számára. A kriminalisztikában számtalan olyan eset lelhető föl, amikor a támadó csak azért használta fegyverét, mert áldozata is elővette a sajátját. Ugyancsak olvashatók olyan történetek is, amikor a sértettnél látott pisztoly megszerzése váltotta ki az indokolatlan agressziót. És valljuk be, hazánkban nincs se múltja, se jelene a vadnyugaton látott párbajoknak.

A Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance című lapban megjelent tanulmányból kiderül: James Brock- mole, a Notre Dame Egyetem pszichológusa és munkatársa öt különféle kísérletet végzett el, mely során a résztvevőknek a számító- gépen  látott  emberekről  kellett  eldönteniük,

hogy kezükben fegyvert tartanak-e, vagy valamilyen semleges tárgyat, például mobilt vagy üdítős dobozt. A megkérdezettek egy részének eközben játékfegyver volt a kezében, míg másoknak valamilyen semleges tárgy, például egy szivacslabda. Minden kísérletben más-más helyzetet alakítottak ki a kutatók, volt, hogy a képen látható személy sí maszkot viselt, volt, hogy a bőrszíne változott a résztvevőnek, de valamennyi helyzetben az derült ki, azok, akik maguk is fegyvert tartottak a kezükben, sokkal inkább gondolták ugyanezt a többiekről is. Vagyis egy adott helyzetben, ha valaki fenyegetve érzi magát, és fegyver van nála, sokkal könnyebben feltételezi ezt a másikról is, így hamarabb fog rálőni.

A kísérlet bizonyította: a hiedelmek, az elvá- rások és az érzelmek mind befolyással vannak arra, hogy valaki egy tárgyat fegyvernek lát-e. Most már az is kiderült, hogy az egyén, ha alkalmat biztosítanak arra, hogy lőhet, ha akar – szintén nem közömbös. A lehetőség kulcs- fontosságú volt a kísérlet során, mivel ha csak az  asztalon  hevert a pisztoly, az nem  befolyá-

solta a kísérleti alanyokat, csak az, ha a kezükben fogták.

Ebbe a tudományos kutatásba nem is vonták be azokat az életszerű lehe- tőségeket, amikor gáz vagy riasztó pisztolyt tart valaki a kezében. Ausztriában jó néhány évvel ezelőtt számos fegyverhasználatra azért került sor, mert a támadók riasztó vagy gázfegyvert használtak. A kiérkező rendőri erők viszonozták a tüzet, ám ők – nem tudván a másik fél milyen fegyvereket használ –, éleslőszerekkel tették ezt. Vissza is esett ezen eszközök iránti kereslet, az említett okok folytán.

A fegyver veszélyes eszköz, s mint azt a példák is bizonyítják, akiknél van, hajlamosabbak a konfliktushelyzet kezelésének megoldására használni, ha kezük ügyében van. Az is magyar közmondás, még ha ez esetben, mint minden hasonlat, sántít is: sötétben minden tehén fekete! Vagyis egy mobiltelefon miatt is áldozattá válhat bárki, ha azt nem megfelelően tartja a kezében és félreérthető mozdulatokat tesz vele! Úgyhogy csínján a mobilokkal a sötétben.

A szigorított jogszabály szabadságvesz- téssel fenyegeti azt a személyt, aki uzsorakamatra ad kölcsönt, csak egyetlen alkalommal is. Aki ezt üzletszerűen, netán bűnszövetségben követi el, az akár öt év börtönre is számíthat. Ám, aki önként, még azelőtt felfedi ezt, mielőtt a ha- tóságok  vonnák   kérdőre,  korlátlan eny-

hítésre számíthat. A legtöbb büntetőügyben Észak- és Kelet-Magyarországon jártak el a rendőrök. November óta 130 nyomozást zártak le, 30 esetben emeltek vádat és jelenleg 164 eljárás van folyamatban – számolt be eredményeikről az Országos Rendőr-főkapitányság /ORFK/ Bűnügyi Főosztálya gazdaságvédelmi és pénzhamisítás elleni osztályának vezetője kedden.

Az ország szinte valamennyi pontján léteznek olyan jobb módú személyek, akik a szegényebbeket kihasználva, magas kamatra adnak kölcsönt, szinte bárkinek. A határidő lejártával jelentkeznek, s akik nem képesek fizetni, azoknak további busás kamat fejében hajlandóak újabb meghosszabbítani a visszafizetés időpontját. S ez így megy mindaddig, amíg pár tízezer forintos kölcsönből, több százezer nem lesz, szinte hetek alatt.

Az ORFK vezetésének döntése alapján az uzsorával kapcsolatos bűncselekményeket hétről-hétre figyelemmel kísérik és koordinálják. Ennek köszönhetően a novemberi jogszabályi szigorítás óta 130 kölcsönügylettel kapcsolatos esetben zárta le a nyomozást a rendőrség. 30 esetben emeltek vádat és jelenleg 164 ilyen eljárás van folyamatban. Ezekben 638 sértett és 202 gyanúsított került a hatóság látókörébe, utóbbiak közül 95-en előzetes letartóztatásban várják sorsuk alakulását.

A legtöbb uzsorást eddig Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében vontak felelősségre a rendőrök, de az ország szinte valamennyi térségében vannak, akik ebből élnek, és szereznek illegális jövedelmet. Fellépésük és módszereik eltérőek, azonban egyikük sem riad vissza erőszak alkalmazásától, ha vélt érdekeik így kívánják. Pontosan tudják, a kölcsönöket felvevők mikor kapnak fizetést, járandóságot vagy segélyt, és ezeken a napokon a postással szinte egy időben érkeznek a bajbajutottakhoz, majd azonnal viszik a családtól a pénzt, akiknek attól a perctől kezdve egyetlen pillanat nyugtuk nincs tőlük vagy behajtóiktól, amíg a teljes összeget vissza nem fizetik, amit szinte lehetetlen. Az uzsorások ugyanis mindig emelnek a kamatokon, akkor is, ha a részleteket az adós időben fizeti, így ez egy ördögi kör, amelyből nem lehet kiszállni.

Nem egy eset vált ismertté a közelmúltban, ahol a hitelező nem csak az ingóságait szerezte meg a szerencsétlen szegényeknek, hanem még az ingatlanját is a nevére íratta a tartozás fejében. Így tulajdonosból váltak többen bérlővé, majd hajléktalanná. Akinek nincs értéke, vagyontárgya, azt megfélemlítik, kezét-lábát eltörik, így kényszerítik rá, bárhonnan is, de pénzt szerezzen.

Az egyre eldurvuló jelenséggel szemben jelent újabb lehetőséget a szigorúbb jogszabály, amely szerint, aki akár egyetlen alkalommal is jelentős kamatra kölcsönöz, azzal szemben büntetőeljárás kezdeményezhető. Aki ezt üzletszerűen, netán bűnszövetségben követi el, az biztos szabadságvesztésre számíthat. A büntetési tétel felső határa elérheti az öt évet.

A módosítás arra is lehetőséget biztosít, aki feladja ezt, a hatóságoknál jelentkezik, a büntetés korlátlan enyhítésére is számíthat. Ez utóbbi azonban ritka, mint a fehér holló.

Az ORFK tájékoztatása szerint az áldozatok nagyon sok esetben visszavonják vallomásaikat, ők többnyire nehéz anyagi körülmények között élő, jobbára iskolázatlan emberek, akik nincsenek tisztában a pénz értékével, függnek a kölcsönadótól és tartanak attól, a hogy a megélhetési forrásuk elapad.

Mindez az uzsorásoknak kedvez, akik tovább folytatják tiltott tevékenységüket, bízva abban, hogy adósaik tudják: tőlük bármikor számíthatnak pénzre, még ha azt, akár 50 esetenként 100 százalékos kamatra is nyújtja nekik a hitelező. A szegénység azonban nagyúr!    

Féléve bárki panaszt tehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság /NMHH/ által működtetett telefon és Internet Hotline vonalon, ha pornó, pedofil vagy rasszista illetve egyéb jogsértő  oldalakat  talál a világhálón. Ez  idő alatt 279 alkalommal in-

tézkedtek a hatóság munkatársai. Ezek között 88 bejelentés érkezett rasszista tartalmú oldalak miatt és 61 pedofil website-ra hívták fel az illetékesek figyelmét a neten szörfözők – olvasható a médiahatóság jelentéséből.

A közösségi oldalak megjelenésével egyre többen töltenek fel képeket a mindennapi életük eseményeiről. Ezek között találhatók gyermek, családi és baráti fotók csakúgy, mint önarcképek, esetleg olyan extrém felvételek, amelyek más környezetben akár félreértésre is okot adhatnak. Előfordulnak olyan szörfözők, akik a feltöltött tartalmakat, tulajdonosuk hozzájárulása nélkül jelenítik meg, pedofil, pornó illetve egyéb, hátrányos környezetben. Nem ritkák a rasszista jellegű oldalak és kommentek közreadása sem, s ezek jogszabály ütköznek.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság /NMHH/ 2011. szeptember vége óta működteti a 06-1-202-5010-es telefonos és a www.internethotline.hu oldalát, ahol neten keresztül fogadja a jogsértő bejelentéseket. Az NMHH közleménye szerint a szabálysértőnek vélt tartalmak telefonos bejelentése kétlépcsős. Az első szakaszban a telefonos operátorok a bejelentő szóbeli adatai alapján kitöltik a megfelelő internetes űrlapot a kifogásolt oldalról, majd a második lépcsőben továbbítják azt az eljáró Hotline munkatársaiknak. A pedofil tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseket nem lehet telefonon és névtelenül megtenni, míg egyéb esetekben ezt is elfogadják.

A Hotline szolgáltatást elsősorban a gyerme- kek védelmében hozta létre a médiahatóság. Az eltelt közel hat hónap alatt 601 káros, vagy jogsértő oldalakat kifogásoló megkeresés ér- kezett a különböző csatornákon. A legjel- lemzőbb, a hozzájárulás nélkül közzétett fotók és videók. Ezek száma a jelzett időben  97  alkalommal fordult elő. Gyakori panaszok közé

sorolják, hogy illetéktelenek a gyermekek közösségi portálon meglévő profiljából vesznek át fotókat és azokat pedofil vagy pornográf oldalakon tesznek közzé ismeretlenek. Ebből 61 esetet regisztráltak a Hotline munkatársai. A második leggyakoribb a rasszista tartalmak elleni panaszok, ebben a kategóriában 88 bejelentés érkezett.

Az Internet Hotline munkatársai eddig 279 alkalommal intézkedtek. Ennek nyomán jogsértő oldalakat távolíttattak el a tartalomszolgáltatókkal, illetve tájékoztatták a szervereket üzemeltetőket a gyanús oldalakról.

A jelentés arról is beszámol, miszerint a Hotline közreműködésével sikerült eltüntetni a világhálóról, például egy öngyilkosságra buzdító, internetes weboldalt, ahol ötleteket adtak a sikeres önpusztításhoz, és ezek elkövetéséhez szükséges eszközök beszerzési lehetőségeiről. /Legutóbbi híradások is beszámoltak esetekről, amikor fiatalok gépkocsiba bezárkózva olyan mérgező gázt lélegeztek be, amelytől elhaláloztak. A Katasztrófavédelem szakalegységeinek kellett a helyszínre érkezve felderíteni, majd mentesíteni az öngyilkosság helyszínét, hogy az áldozatokhoz egyáltalán a mentésben résztvevők hozzáférhessenek. A módszert és az gyilkos gáz előállításához szükséges alapanyagokat a netről tájékozódva alkalmazták az áldozatok./

Egy másik esetben pedofilgyanús honlapokról távolíttattak el olyan, kiskorúakat ábrázoló fényképeket, amelyek eredetileg a gyermekek saját internetes közösségi oldalukra tettek ki. Emellett eredményesen szüntettek meg egy vérfertőző kapcsolatra buzdító internetes fóru- mot is. A közlemény arra is felhívja a figyelmet,

hogy a Hotline vonalon: zaklatás, erőszakos tartalmak, kábítószer népszerűsítése, terrorcselekményre buzdítás vagy kém-, féreg vagy adathalász programok népszerűsítése esetén is lehet bejelentést tenni.

A weboldalon különböző – elsősorban fiatalokra leselkedő – veszélyekre és azokból származó következményekre hívják a figyelmet a médiahatóság munkatársai. Nem csak a gyermekeknek, de szülőknek is ajánlott az oldalon található anyagok megismerése, melyek a prevenció mellett arról is tájékoztatnak, a nem kívánt jelenségek észlelése esetén, milyen lehetőségei vannak az érintettnek a jogsérelem megszüntetésére. Minderről magyar és angol nyelven további részletek olvashatók a www.internethotline.hu oldalon. 

Eredetileg április elsejétől tervezték a MAGYARORSZÁG feliratú forgalmi engedélyek kiadását az okmányirodákban, ám e héten – szerdán –, a főváros több okmányirodájában elfogytak a régi, MAGYAR KÖZTÁRSASÁG elne- vezésű okmányok, amelyek gondot okoztak a gépjárművek forgalomba helyezésénél. A  Közi-

gazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala /KEKKH/ ezért úgy rendelkezett, hogy már március 26.-ától megkezdik az új forgalmik kiadását.

Blogunkban korábban hírt adtunk arról, miszerint március elsejétől az új MAGYARORSZÁG feliratú okmányok kiadását kezdik meg az okmányirodák. Akkor ez az új útleveleket, személyazonosító igazolványokat, vezetői engedélyeket, lakcímigazolványokat és magyar igazolványokat érintette. A forgalmi engedélyek esetében ezt a KEKKH úgy tervezte április elsején kezdi meg, addig a meglévő készleteket használja föl, futtatja ki.

Szerdán azzal kellett szembesülnie a hivatalnak, hogy a főváros és annak környezetében legalább nyolc okmányirodában elfogytak a régi feliratú forgalmi engedélyek, amelyek első sorban a gépjármű kereskedésekben okozott kisebb fennakadást, ugyanis nem tudták a megvásárolt és átadásra váró járműveiket forgalomba helyezni az érintettek.

A KEKKH március 21.-i adatai alapján 16.414 forgalmi engedély volt az okmányirodák raktárkészletében, további 14.606 pedig maguknál az ügyintézőknél. További félezer pedig éppen kiszállítás alatt állt. A teljes, még fel nem használt készlet, tehát 31.520 darab. Ez azonban az egész országra viszonyítva igaz, így a fővárosban és körzetében nagyobb forgalmat lebonyolító irodáknál, a vártnál korábban jelentkezett hiány.

A KEKKH vezetése – miután észlelte ezt – és az átcsoportosítás időben nem jelentene meg- oldást a problémára, úgy döntött, hogy az eredetileg április elsejétől tervezett új feliratú okmányokat, egy héttel korábban, már március 26.-ától kezdik kiadni az okmányirodák. Addig is, ahol erre  lehetőség  nyílt, ott a készletek átcso-

portosításával próbálják ezt az okmányhiányt orvosolni.

A január elsejével életbe lépett új Alkotmány rendelkezik az ország új megnevezéséről, amely 2012 óta hivatalosan is MAGYARORSZÁG, így a különböző hivatalos dokumentumokon is ennek kell szerepelnie.

A KEKKH hatáskörébe tartozó okmányok esetében ez 167 pontos módosítást igényelt. A költségtakarékosság jegyében a hivatal úgy tervezte, hogy március elsejéig a korábban legyártott készleteket használja fel és csak ezt követően adják ki a már új feliratúakat. A forgalmi engedélyek esetében – figyelembe véve a raktárkészletek mennyiségét –, ezt április elsejétől tervezték, ám a kialakult helyzetben másként határoztak a döntéshozók,

így várhatóan hétfőtől már sehol nem fog gondot okozni a gépjárművek forgalomba helyezése és az okmányok cseréje.

Európa nemzetközi forgalmat lebonyolító autópályáin minden negyedik baleset a túlzott fáradtságra, a volán melletti elal- vásra és a kellő koncentráció hiányára vezethető vissza. Magyarországon az el- múlt évben 646 halálos közlekedési bal- eset történt. Becslések szerint az áldo- zatok két százaléka elalvásból fakadóan vesztette  életét.  A  tavaszi  fáradtság min-

denkire hatással van, azt azonban kevesen tudják, a kialvatlanság legalább akkora kockázat, mint az ittas vezetés. A fáradtság jeleit érdemes komolyan venni, s aki teheti, az ma már technikai eszközök alkalmazásával is óvhatja saját és utasai biztonságát.

Itt a tavasz, napközben 20 fokot meghaladó hőmérséklet, a természet éledése is mind erre utal. Nem árt azonban elgondolkodni, miért is jellemzi oly régóta ezt az időszakot az úgynevezett tavaszi fáradtság.

Számos vizsgálat bizonyítja a balesetek és az elalvás kapcsolatát, több kísérlet történt e nem kívánatos események társadalmi kárainak kiszámítására. Az értékek eltérőek, az azonban tény: a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőzésének költségeit. A nemzetközi áru és személyi forgalmat lebonyo- lító sztrádák és gyorsforgalmi utakon minden negyedik baleset a túlzott fáradt- ságra, a volán melletti elalvásra és a kellő koncentráció hiányára vezethető vissza.

Néhány napja Svájcban az egyik alagút falának ütközött a főként belga és holland gyermekeket szállító busz, huszonnyolc halálos áldozat közül huszonkettő volt diák. A balesetben szörnyethalt a volánnál ülő sofőr és váltótársa. Műszaki hibára utaló jelet nem találtak a baleseti helyszínelők és a szakértők is értetlenül állnak a tragédiát kiváltó okok előtt. Egyelőre azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a vezető elaludt a volánnál.

Magyarországon 2011-ben 646 halálos közlekedési baleset történt. Becslések szerint az áldozatok két százaléka, azaz 13 emberi élet menthető lett volna, ha a fáradtság jeleit komolyan veszik a járművezetők. Kísérletek bizonyítják, hogy fáradtan a volán mögé ülni, legalább akkora kockázat, mint részegen vezetni. Míg adott alkohol mennyiség lebontási sebessége kiszámítható, és adott véralkoholszint aktuális károsa megállapítható, addig az alváshiányból adódó teljesítmény-csökkenés jóval nehezebben kimutatható. Sajnos az érintett személy a képességromlást éppúgy nem képes megítélni, mint az alkoholfogyasztás esetében.

Speciális szimulátoros rendszerrel végzett vizsgálatok kimutatták, az éjszakai műszak után autóval közlekedők sokkal több, az utakon végzetesnek számító hibát követhetnek el, mint azok a sofőrök, akik kipihenten vezetik járművüket. Ha a gépjármű vezetője elalszik, azzal nem csak saját, de a mellette ülők, valamint  a  forgalom  több résztvevőjének testi

épségét és veszélyezteti – olvasható a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság tájékoztatójában. A közlekedésbiztonságra kiemelt figyelmet fordító szervezet anyaga felsorolja, melyek a fáradtság jelei. Ezek között a legkorábban jelentkező tünet, az ásítás. Az égő szemek, a fényérzékenység, a gyakori pislogás és az enyhe fejfájás is ezek közé sorolható.

Az ingerlékenység, az elbambulás, a látótér alagútszerű beszűkülése már az ébrenléti állapotot is megkérdőjelezi. Ilyenkor tapasztalható észlelésváltozás, akár a hallucinációi fokozódhat. Ennek következménye a téves követési és oldaltávolság megítélése, az ebből következő hirtelen és szükségtelen kormánymozdulatok, a kiszámíthatatlan, erős fékezések. A reakció lelassulásával egyenes arányban válik a jármű vezetője döntésképtelenné, koncentrációs- és orientációs zavarok léphetnek föl.

A fáradtság első – mondhatni apró – jeleinek észlelésekor meg kell állni, pihenőt célszerű tartani. Ennek során érdemes a szív és érrendszert felfrissíteni, a törzs- és lábizmokat átmozgatni. Néhány guggolás, karnyújtás, körzés mind a regenerációt szolgálják. Segíthet egy kávé vagy egy energiaital elfogyasztása is. A gépjárműben az oxigéndúsabb levegő is a koncentráció erősödését szolgálhatja, ezért javasolt a gyakoribb szellőztetés az utastérben.

A gépjárműgyártás közlekedésbiztonsági inno- vációjáról korábban már közzétettünk anyagot blogunkban. Nem árt azonban felhívni néhány technikai lehetőségre a figyelmet. A prémium kategóriás gépkocsikban már alapfelszerel- tség, míg a többiben opcióként már elérhető a szándékolatlan sávelhagyást jelző érzékelő, amely  kormányvibrációval  hívja  fel  a sofőr fi-

gyelmét, ha valamely irányba indokolatlanul hagyná el a pályatestet. Párhuzamos közlekedés esetén ugyancsak előnyt jelent az úgynevezett holttér figyelő aktivizálása. Létezik még éjjellátó készülék és fáradtság-figyelő, radar alapú távolságtartó is.

Több technikai fejlesztésekkel foglalkozó cég is gyárt olyan vezetősegítő-rendszert, amely biztonságot nyújthat a közlekedőknek. Ezek közül a „driver attention system” elnevezésű az első elektronikus elalvásgátló. Az utastérben egy infravörös-digitális kamerát szerelnek fel a vezetővel szemben – nem zavaró módon –, mely  a  sofőr arcát pásztázza. Mivel nem a lát-

ható fényt, hanem az infravörös hullámokat regisztrálja, éjjel-nappal egyaránt megbízhatóan működik. Az adatokat egy szoftver értékeli ki valós időben, mely a tekintet irányát, továbbá a pislogás számát és hosszát veszi alapul. Amennyiben a rögzített adatok fáradtság jeleire utalnak, a rendszer először a vezetőülésben vibrálást kelt, és ha a vezető erre sem reagál – nem ébred fel –, akkor egyre erősödő hangjelzéssel kényszeríti arra, hogy szünetet tartson. E technikát azoknak ajánlja a fejlesztő, akik naphosszat ülnek a volán mögött, sokat vezetnek.

Létezik egy sokkal egyszerűbb elven működő és alacsonyabb árfekvésű eszköz is. Ezt a fülre kell föltenni, s ha a vezető feje 15-20 foknál nagyobb mértékben mozdul

el, akkor jelzi ezt viselőjének. Beállítható, hogy csak rezegjen, vagy hangjelzést adjon, esetleg a kettőt kombinálja, ha túl nagyot bólint a sofőr. Míg az előbbi komolyabb anyagi befektetést igényel, addig a fülre helyezhető változat pár ezer forintért beszerezhető. A biztonság azon- ban ettől lényegesen többet ér!

A fekete sereg néven ismertté vált banda egyik ártatlanul bebörtönzött áldozatát mentette fel perújítási eljárásban kedden jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. Szántai Károly és ügyvédje, Jován László egymil-liárdos kártérítési pert helyezett kilátásba a

magyar állammal szemben az ártatlanul fegyházban töltött hét év miatt.

Az ügyben indult eljárások adatai szerint a fővárosban szállót üzemeltető, most 60 év körüli férfira 2000 végén szabadította rá a bűnbandát egy helyi rendőr, akit Szántai hívott ki egy atrocitáshoz. Miután a férfi nem akart fizetni védelmi pénzt a fekete seregnek, sorozatosan követtek el az ő, a családja és a vendégei sérelmére bűncselekményeket. Néhány hónap múlva a konfliktussorozat azzal zárult, hogy Szántai az őt – más eljárásban született jogerős ítéletek szerint – zsaroló, kirabló, éjjel otthona előtt fenyegető bandatagok közül kettőt önvédelmi fegyverével lelőtt, az egyik „sértett” meghalt, a másik életveszélyesen megsebesült.
Ezután Szántait ítélték el több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt jogerősen 13 év fegyházra a bíróságok, amelyek akkor kizárták a jogos védelmi helyzetet, és a vádlott cselekményét „megtorló” jellegűnek ítélték. A férfi a 13 évből hetet töltött le – állítása szerint embertelen körülmények között, egykori támadóinak társaságában –, amikor végre Jován László indítványára a tábla utat engedett a perújítási eljárásnak. Ebben korábban első fokon a Fővárosi Bíróság, kedden pedig jogerősen, a tábla is felmentette Szántait a vádak alól, részben a jogos védelmi helyzet fennállására tekintettel.

A férfi támadóit időközben elítélték a bíróságok súlyos bűncselekmények miatt. A perújítási eljárásban egyedül az első fokon vádképviselet ellátó Fővárosi Főügyészség kötötte magát az eredeti elmarasztaló ítélethez, és továbbra is a 13 éves fegyházbüntetés hatályában fenntartását szorgalmazta. Ezt azonban a tábla előtt a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség már nem tartotta fenn.

A tábla szóbeli indoklásban megjegyezte: az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság „sajátsá- gosan értelmezte a perújítás kereteit”, és azon túllépő, teljes bizonyítást folytatott le. A relatív eljárási szabálysértések miatt másodfokon vizsgálni kellett egy esetleges hatályon kívül helyezés lehetőségét és következményeit, ám miután  a  fellebbviteli  főügyészség  tudomásul

vette a felmentést, semmi értelme nem lett volna az eljárás megismétlésének. A határozathirdetés után Szántai és ügyvédje egymilliárd forintos kártérítési per megindítását helyezte kilátásba a magyar állam ellen az elmúlt 12 év szenvedései miatt.

Jován László elmondta: hasonló ügy tudomása szerint még nem volt Magyarországon, bíróság még nem mondta ki jogerősen, hogy valaki hét évet töltött ártatlanul elítélve a börtönben. A kártérítés mértéke kapcsán hozzáfűzte: be kell bizonyítani, hogy az emberi szabadságnak ára van.

A határozathirdetés előtt az utolsó szó jogán Szántai annyit mondott: szeretné, ha 12 év után végre lezárulna a történet, és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, illetve a védő egybehangzó indítványához csatlakozva kérte a táblát, hogy jogos védelem címén mentsék fel. Korábban perbeszédében az ügyész Szántai támadóiról elmondta: ez  a fekete  seregként  el-

híresült bűnbanda nem ismert kegyelmet, Szántait is „hónapokon át egyre fokozódó erővel zsarolták”, közvetlenül a fegyverhasználat előtt kirabolták, otthonáig üldözték. Az erős testalkatú, hatalmas termetű támadók fegyver nélkül is olyan erőfölényben voltak Szántaival szemben, hogy részéről a fegyverhasználat sem tekinthető eltúlzottnak.

Korábban a tárgyaláson Szántai Attila sírva beszélt mindazokról a megpróbáltatásokról, amelyeket neki és családjának ki kellett állnia az évek során. Elmondta, hogy a börtönben összezárták támadóival, akik többször ájulásig verték. De az is megesett, hogy fogvatartói vonszolták el, hogy edzés gyanánt bántalmazzák.   

Március 13-án a Debreceni Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletet hirdetett a fekete sereg ügyében, a banda a bűnüldöző hatóságok szerint prostitúcióval, védelmi pénzek szedésével, tartozásbehajtással foglalkozott, erőszakos harcot folytatott a mindezekből származó illegális jövedelmekért, és a fegyveres leszámolástól sem riadt vissza. A fekete sereg házi őrizetből évekkel ezelőtt ismeretlen helyre szökött vezetőjét, Magyar Róbertet tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés fenyegeti, több társának büntetését pedig súlyosította a tábla, volt, aki 18 évet kapott – számol be a bírósági ítéletről a távirati iroda tudósítója.

A felmentést követően a jogtalan fogvatartásért kártérítési igénnyel léphet fel az „elítélt”. Ennek meghatározásakor a következő tényezők vehetők figyelembe: a szabadságvesztés, illetve szabadságszűkítés időtartama, az áldozat által elszenvedett anyagi és morális károk, valamint ezek kihatása a családjára. A kártérítés mennyiségét egyéb körülmények is befolyásolhatják. Úgymint: az áldozat felgyűlt tartozásai, az abbahagyott munkából fakadó jövedelemcsökkenés.

Szántai Károly tizenkét év gyötrelméből, több mint hét évet töltött börtönben, így nem csoda, ha védője a kártérítési összegként szokatlanul magas árat jelölt meg. Az sem kizárt, hogy a felek peren kívüli egyezséget kötnek. Amennyiben ez nem sikerül, úgy polgári peres eljárásban érvényesítheti igényét a károsult. Arra a hazai joggyakorlatban még nem volt példa, hogy bárki részére is egymilliárd forintot megítéljenek. Lehet, hogy e téren is precedens értékű döntés születik.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. munkatársai Budapest 1043 kilométeres főközlekedési útvonalaiért felelősek. Tavaly több mint tízezer kátyút foltoztak be, melynek költségei meghaladták a 800 millió  forintot.  Arról  nincs  adat,  hogy az

aszfalthibák okozta kárért mennyit fizettek ki az útvonalak üzemeltetői, de a biztosítókhoz bejelentett 1300 káreset, 45 millió forintjukba került. Melegszik az idő, kezdődik a kátyúszezon.

Budapest 4315 kilométer úthálózatából 1043 karbantartásáért felelős az októberben létrejött Budapesti Közlekedési Központ /BKK/ Közút Zrt. A főközlekedési utakon kialakuló hibák kijavítása az ő feladatuk. Több technológia alkalmazásával végzik ezt, időjárástól függően. Csapadékos időben hideg-, míg 10 fok fölött melegaszfalt bedolgozással igyekeznek eltüntetni a lyukakat. Új technológiaként az úgynevezett inframelegítéses módszert is alkalmazzák. Ennek lényege: az úthiba felületét egy speciális gép felmelegíti olyan mértékben, hogy a meglévő aszfalt a helyszínen újra bedolgozható legyen, a hiányzó burkolatot mart aszfalttal pótolják és a speciális kötőanyag hozzáadásával a felmelegített, átkevert aszfaltot kézi úthengerrel tömörítik. Ez anyag- és energiatakarékos, a kijavított burkolat minősége az előírásoknak megfelel. Időtállósága a korábban alkalmazott módszerekhez képest tartósabb. A hagyományos eljárás három hétig bírta, míg az új technológia három hónapig.

Napjainkban már lehetősége van a gépjármű tulajdonosoknak speciális kiegészítő biztosítást kötni. Több biztosító társaság is kínál ilyen szolgáltatást, amelynek az éves díja személygépkocsi esetén nem éri el a kétezer forintot. A március elején nyilvánosságra hozott adatok szerint: a Generali biztosító 2011-ben összesen 1200 kátyúkárra 40 millió forintot fizetett ki, míg a KÖBE 100 esetért 5 milliót.

Utóbbinál köthető úgynevezett defekt gumiabroncs, kátyú- és fényszórókár biztosítás, amely defekt illetve kavics- vagy kőfelverődés által a fényszórókban okozott sérülések esetén háromezer, míg kátyúkárért harmincezer forintig fedezi a költségeket.  Aki ezzel a biztosítással rendelkezik, annak a káresetet követően 5 napon belül kell a biztosítójánál bejelenteni az eseményt, majd a továbbiakban az út üzemeltetőjével és fenntartójával már nincs dolga. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a szerződésben számos kizáró ok található, amely esetén nem nyújt kártérítést a biztosító.

Kátyúkár esetén a biztosítással rendelkezőnek rendőrt kell hívnia és helyszíneltetnie kell az eseményt, mert a későbbiekben e jegyzőkönyv nélkül nem érvényesítheti kárigényét. Szükség esetén félre lehet állni az úttestről, de mindaddig, amíg a rendőrség be nem fejezte a szemlét, a kerékcserét nem szabad elvégezni.

Amennyiben a károsultnak nincs biztosítása, akkor is körültekintően kell eljárnia. Fotókat kell készítenie a helyszínről, a defektes kerékről, a sérült alkatrészekről. Célszerű tanúkat keresi, akik igazolni tudják az eseményt, az adataikat rögzíteni. A fényképfelvételen lehetőség szerint látszódjon az utcanév tábla és házszám is. Amennyiben a futómű vagy egyéb része is sérül a gépjárműnek, úgy azt csak eredetivel szabad pótolni, szervizben, számlával igazoltan lehet javíttatni és a cserélt alkatrészeket be kell mutatni majd a kár rendezésével megbízott ügyintézőnek. Ha az esemény a főváros főközlekedési útján történt a BKK Közút Zrt. az illetékes. A bejelentés megtehető a Budapest, XI. kerület Bánk bán utca 8-10. földszint 7. szám alatt. Az ügyfélfogadási idő hétfőtől-csütörtökig 08.00-14.00, míg pénteken 08.00-12.00-ig tart. Telefonon 06-40-353-353.

A bejelentéshez szükséges okmányok:

• a kárt, eseményt bejelentő személyi igazolványa,
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye,
• a gépjármű forgalmi engedélye,
• a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolása,
• ha nem a tulajdonos a bejelentő, akkor meghatalmazás,
• nyilatkozat casco biztosításról (nem feltétel).

A bejelentésnél közölni kell:

• az esemény idejét, pontos helyét /kerület, út, tér, házszám stb…/
• milyen körülmények között, mi történt,
• a sérülés, a kár becsült mértékét.

A bejelentéshez mellékelni lehet továbbá:

• a káreseményt, illetve annak bekövetkezését helyszínen észlelő tanuk adatait /név, lakcím/,
• hatósági (rendőrségi) intézkedést lezáró hivatalos feljegyzést,
• fényképfelvételt a káresemény helyszínéről.

Amennyiben nem főközlekedési útról van szó, úgy célszerű a kerületi önkormányzat weblapján illetve ügyfélszolgálati irodájánál tájékozódni, hogy az úthibákból eredő kárrendezést mely osztályuk rendezi. Néhány honlapról letölthető a kárbejelentő, és van, ahol a legfontosabb tudnivalókat is feltüntetik, de ez kerületenként változó.

Az útkezelők minden lehetőséget megragadnak arra, hogy ne kártalanítsák a bajba jutottat. Elég egyetlen közlekedési tábla vagy sebességkorlátozás, amit nem tartott be a gépjármű vezetője ahhoz, hogy elutasítsák a kérelmét. Létezik a KRESZ-ben egy „gumiszabály”, amely kimondja, minden esetben az út és látási viszonyoknak megfelelően kell a gépjárművet vezetni, ráadásul az abszolút és relatív sebesség túllépés szintén kizáró ok. Nem véletlen, hogy a benyújtott kárigények felét elutasították az elmúlt esztendőben.