 |
Tizenhárom százalékkal mérséklődött a munkahelyi balesetek száma 2011-ben az előző évihez képest. A halálos tragédiák száma 95-ről 80-ra csökkent. A nem kívánt jelenségek egyharmadát viszont mikro- vállalkozásoknál regisztrálták. A javuló tendenciákban közrejátszottak a fokozot- tabb ellenőrzések, ugyanakkor tény, a ko- rábbi legmagasabb baleseti ágazatként szereplő építőipar helyét napjainkra átvet- |
te a gép- és feldolgozóipar, melyet a mezőgazdaság követ – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal /NMH/ jelentéséből.
Évtizedeken keresztül az építőipar volt a munkahelyi balesetek szempontjából a legveszélyeztetettebb munkaterület. Igaz ez még akkor is, ha rendszeresek voltak a baleset- és munkavédelmi előadások. Ezek dokumentálására ügyeltek a munkahelyi vezetők, mert ezt biztosan mindig ellenőrizték, ha egy-egy építkezésen megjelentek a felügyelők. A sisakot szinte mindenki utálta, és ha csak lehetett, nem is viselték. Hiába volt a legtöbb munkás tisztában vele, hogy ez akár az életét is megvédheti. A biztosítókötelek és védőrácsok is a „fölösleges macerák” kategóriáját bővítették. Nem volt kultúrája ennek Magyarországon. Elég megnézni egy nyugatabbra dolgozó szakmunkást, aki a védőfelszereléseket saját érdekében használja és nem csak az építőiparban. Az autószerelő – saját műhelyében – gumikesztyűben dolgozik, s ha a sarokcsiszolóhoz nyúl, máris fején a védő- szemüveg, de olykor még a fülvédő is, hogy az erős hanghatás ne rongálja a hallását. Ha karosszériát csiszol, arcán a maszk, mert védi a légzőszerveit és még sorolható a példa.
A NMH közleménye szerint a regisztrált foglalkozási betegségek között első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőszervi problé- mák, ezt követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.
| A munkahelyi balesetek legsúlyosabb fokozata a halállal végződők. 2010-ben 95 tragédia történt munkaterületen, míg 2011-ben ez a száma 80-ra csökkent, ám mint általában, itt is igaz, egyetlen szerencsétlenség is sok. Szol- nok és Tolna megyékben nem történt végzetes baleset, míg Budapesten – 10-ről 5-re –, illet- |  |
ve Somogyban 6-ról 3-ra, Heves megyében 6-ról 2-re változott a statisztika. Az enyhébb súlyú esetek száma 19 ezer 948-ról 17 ezer 295-re mérséklődött, ami 13 százalékos javulást jelent.
A legveszélyeztetettebb ágazat a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás és raktározás. Ez a trend megfelel az korábbi években tapasztaltaknak. A gépipar és mezőgazdaság kivételével minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A mezőgazdaság a legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés. Jóval kevesebb építkezés folyik napjainkban az országban, mint az előző években bármikor. Ez visszavezethető a 2008-tól tapasztalható és azóta egyre erősödő gazdasági válságra, amely töredékére szűkítette az e területen dolgozók számarányát.
A laikus azt hihetné, a szállítmányozás az egyik legveszélyesebb munkaterület, hiszen a fuvarozásban számos külső tényező is befolyásolhatja a kedvezőtlen események létrejöttét. Az NMH mégis úgy értékeli, ezen a területen elért pozitív eredmények esetében nem hagyhatók figyelmen kívül a közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem.
A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Jelentősen mérséklődött viszont a számuk a feldolgozóiparban (483), a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (397), illetve az igazgatás és oktatási szektorokban (386).
 |
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő mun- kavégzés során következnek be a balesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszatérő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendel- kező munkavállalókat foglalkoztatóknál na- |
gyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb szabályok betartásának és betartatásának a hiánya. A baleseti okok vissza- vezethetőek az egyes alapismeretek, a biztonság- és felelősségtudat hiányára, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek kiszolgáltatottságára. Tény: a halá- los tragédiák egyharmada mikrovállalkozásoknál történt.
