City911

Több mint egymilliárd okostelefon van napjainkban forgalomban, amelyet tulaj- donosaik, nagyobb értékük ellenére sem óvnak. Egy felmérés szerint az előfizetők mintegy 84 százaléka keveset tesz intel- ligens   eszközének   védelmének  érdeké-

ben, 40 százalékuk ritkán vagy sosem módosítja eszköze biztonsági beállításait. A telefonálók több mint fele még billentyűzárat sem használ. A készülékeikre felületesen ügyelők nem csak a hekkereknek, kiberbűnö- zőknek válhatnak célpontjául, de fizikai támadásoknak is kitehetik ma- gukat.

Egyre elterjedőben az úgynevezett okostelefonok, számuk meghaladja az egymilliárdot, ám a fejlesztők szerint öt év múlva ez a szám a 2,5-szörösére nőhet. A mobil-előfizetések száma 4,5 milliárdról 5,5 változik, míg a szélessávú netet használóké 1,8-ról 4 milliárdra bővül. Ennek következményeként az adatforgalom is többszörösére nő. Míg napjainkban ez átlagosan 15 MB, addig 2020-ra el fogja érni az 1 GB-ot. Nem is beszélve az olyan intelligens eszközök további térnye- résével, mint a hordozható számítógép vagy éppen a táblagépek.

A fejlődést és változást azonban nem követi a biztonság iránti felelősségérzet erősödése. Az egyik világmárkát gyártó cég, közelmúltban hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amelyből kiderül: az előfizetők mintegy 84 százaléka csak keveset tesz napi eszközeinek, mobil- jának, táblagépének vagy hordozható számí- tógépének  védelméért. Az  okostelefonok  biz-

tonsági kockázatának kezelése azért is fontos, mert rendkívül terjed ezen eszközök használata világszerte.

Ezt a dinamikust fejlődést azonban nem követi a felhasználók veszélyérzete, akik 62 százaléka napjainkban is úgy tölt le alkalmazásokat készülékére, hogy nem ellenőrzi a forrás megbízhatóságát, 66 százalékuk pedig rendszeresen beje- lentkezve hagyja az alkalmazásfiókjait is. Ugyancsak e felmérésből derül ki, hogy a tulajdonosok mintegy 40 százaléka ritkán vagy sohasem módosítja a biztonsági beállításokat, 60 százalékuk pedig szeretné, ha egyszerűbb lenne a hitelesítés a mobil alkalmazásokban. Ők azok, akik a PIN és PUK-kódok használatát is fölösle- ges macerának érzik.

Sokan bele sem gondolnak, az online net kapcsolat – védelem nélkül – kiszolgáltatottá teszi őket és adataikat az eziránt érdeklődést mutató hekkereknek. A felhasználók mindössze 29 százaléka gondolkodott el azon, hogy vírusirtót telepítsen okostelefonjára, és az alkalmazók kevesebb mint fele használ jelszót vagy billentyűzárat az illetéktelenekkel szemben. Mindez pedig a mobilok és gazdáik fizikai védelmét szolgálná.

Napjainkban mindennapos bűnelkövetés tárgyává léptek elő a mobiltelefonok. A fiatalok többnyire nem is titkolják milyen menő, drága eszközökkel rendelkeznek, ami magában hordozza az áldozattá válás lehetőségét. A profi bűnözők egyetlen villanásból felismerik a jól értékesíthető készülékeket, s annak megszerzéséhez olykor elegendő a pszichikai  megfélemlítés, a fenyegetés. Ezért ajánlott a „kincseket” rejtve tartani és sem a megállókban történő várakozás során, sem pedig a tömegközlekedési eszközön feltűnően használni.

Ugyancsak komoly problémát jelent, hogy napjainkban az emberek többsége nem hord karórát, így elegendő bárkitől a pontos idő után érdeklődni, legtöbben azonnal a mobil- jukat kapják elő, adnak jóhiszeműen felvilá- gosítást. Ennyi elegendő a sértetté váláshoz. Innen egyenes út vezet a kiszemelt áldozat kö-

vetéséig, majd egy kevésbé forgalmas helyen telefonja megszerzéséig. Ne gondolja senki, hogy mindez fikció. Elég, ha két-három fiatal körbe áll egy lányt és „elkérik” a mobilját, ebben a környezetben nem igen áll ellen senki, főleg, ha meg is fenyegetik, amennyiben csendben nem tesz eleget a kérésnek, megszur- kálhatják. Az áldozatok zöme sokkot kap és percekig megszólalni, sőt van, hogy megmozdulni sem tudnak. Egyetlen mobil sem ér annyit, hogy bárki egy rablás során megsérüljön. Mindez elkerülhető, ha a szükséges telefonálást, nyilvános helyen csak szükségszerűen és diszkréten végzi bárki is. Megoldást jelenthet az egyszerűbb, olcsóbb készülékek használata, amit úgymond, nem éri meg senkitől elvenni, ugyanakkor amennyiben a biztonsági rendszerek nyújtotta lehetőségekkel is él a tulajdonos – ha el nem is lehetetleníti –, de legalább megnehezíti a bűnö- zőknek a készülékek értékesítését.

Érdemes elolvasni a kezelési utasítást és azokat a lehetőségeket kihasználni, amelyek minden eszköz esetében rendelkezésre állnak, nem csak okostele- fonoknak!

Április 24-e Szent György Napja, a rendőr- ség ünnepe. Szent György, aki a legenda szerint megölte a sárkányt és kiszaba- dította fogságából a királylányt, 1992. óta a Magyar Rendőrség védőszentje, aki a rend, a jogszerűség meggyőződéses vé- delmezője, a démonok uralmának meg- szüntetője, szimbolikusan pedig a go- nosz, a bűn minden alakjának üldözője és legyőzője. Szombaton színes és változa- tos  programokra  a  Városligetbe vár min-

den érdeklődőt az Országos- és Budapesti Rendőr-főkapitányság, ahol a különböző szolgálati ágak bemutatóit valamint különleges technikai esz- közöket láthatnak a rendvédelmi szervezet munkája iránt fogékony láto- gatók.

A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele. A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult.

Eddig a legenda. 1992. óta a Magyar Rendőrség április 24.-én – védő szentje neve napján – ünnepel. Ilyenkor munkaszüneti nap van, számos, színes és változatos programokkal fogadják a különböző megyei főkapitányságok és városi kapitányságok az érdeklődő civileket. A központi Rendőr Napnak, hétvégén a Városliget ad otthon, ahol a különböző szolgálati ágak – idén már másodszor – a Lánglovagokkal közösen invitálják az érdeklődőket a ligetes környezetbe. Ez idő tájt szakmai és kulturális programok tucatjaival készülnek a szervezet tagja, hogy egy kis időre bepillantást engedjenek szolgálati életük mindennapjaiba.

Április 24.-én, ha csak egy pillanatra is, de álljunk meg, gondolkodjunk el, és mi is adjunk hálát azoknak, akik az év minden napjának, minden órájában készen állnak, ha bajba kerülünk, hogy segítséget nyújt- sanak. Most tegye félre ki-ki vélt vagy valós sérelmeit, fejben képzelje el, mi is történne, ha a rend őrei nem léteznének. Ez ugyan fikció, de rendkívül végzetes következményekkel járna. Ezért legalább ezen a napon, a lelke mélyén mondjon köszönetet szolgá- latukért minden jó érzésű és becsületes állampolgár. Köszönjük!

A részletes program a következő elérhetőségen olvasható:

http://www.police.hu/data/cms948095/rtnap2012.pdf

Enyhe emelkedés tapasztalható a hamis bankjegyek forgalmában. A Magyar Nem- zeti Bank jelentése szerint az első ne- gyedévben 372 hamis külföldi bankóból, 290 címlet az Európai Unió közös valu- tájából került ki, míg a hazai papírpénzek közül – mely ennek háromszorosára tehe- tő –, a  tíz-,  illet  húszezresek  a  legkelen-

dőbbek. Úgy tűnik, a magyarok kevésbé ismerik az eurót, ezért köny- nyebben átejthetők az olykor „megszólalásig” hasonló másolatokkal.

A világ egyik legbiztonságosabb pénzeszközeit készítik hazánkban, ennek ellenére évről-évre mind több hamis vagy hamisított bankjegy jelenik meg a köz- forgalomban. De nem mindig volt ez így. Akik emlékeznek még a ’80-as évek második felére, amikor a színes fénymásoló is igen ritkaság számba ment, nos, akkor néhány világmárka okozott zavart a pénzforgalomban. A keleti csoda- masinákkal ugyanis megtévesztésig hasonló bankókat lehetett előállítani, mint ami a pénznyomdából kikerült. Szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be annak idején, hogy elejét vegyék a hamisításoknak. Külön engedéllyel lehetett ilyen eszközt importálni, majd szigorú nyilvántartásra kötelezték az üzemeltetőt, vagyis minden egyes másolatot egy erre rendszeresített és hitelesített naplóban kellett rögzíteni. Ki, mikor, mit és hány példányban sokszorosított. A gépeken számlálók rögzítették a kópiák mennyiségét és mindez úgynevezett állambiztonsági érdekeket szolgált.

Elmúlt ez az időszak is, és az újabb bankjegyek különféle biztonsági elemekkel egészültek ki, majd teljesen újakat vezettek be a nemzeti valuta védelme érdekében. Persze mindig voltak és lesznek is olyan egyének, csoportok, amelyek megpróbálják ezt kijátszani. Ismét egy kis visszaemlékezés: néhány éve, amikor megjelentek a hologram csíkok a papírpénzeken, az ötletgazdag magyar bűnözői kör, rögvest kitalálta ennek is az ellenszerét és a cigarettákról máris pótolta a saját maga által készített bankókon eme elemet. Előfordult olyan hamisított példány is, ahol az eredeti papírpénzt tisztára mosták és arra nyomták az új, magasabb címletűt. A média felkapta a mindmáig legnagyobb 54 ezer forintos, házilag készített fizetőeszközt is, amelyet gond nélkül sikerült a szerény felkészültségű hamisítónak beváltania, pontosabban fizetni vele.

A másolatokat leginkább olyan helyeken terítik, legtöbbször maguk a készítői, ahol az ellenőrzés feltételei nem igazán optimálisak, így piacokon, kisebb üzletekben, kiskereskedésekben. Fontos a jelentős forgalom, ahol egyszerre többen jelennek, ott nincs idő arra, hogy minden bankjegyet a kiszolgáló, pincér, eladó tüzetesen megvizsgáljon, hiszen a pörgés az üzlet része. Ezeken a helyeken kis értékű árut vásárol az elkövető, így a visszajáró, már valódi, bárhol átadható fizetőeszköz. A rutinosabbak nem is a legnagyobb címletű bankjeggyel indulnak útba, mert arra azért jobban figyelnek mindenhol. A tízezres viszont már nem annyira ritka az ilyen helyeken sem.

A rutinosabb pénzzel foglalkozók azonban megdörzsölik a papírpénzt, megnézik a vízjelet, és a különböző biztonsági elemeket, ame- lyekkel azonnal kiszúrhatók a hamisítványok. Az UV lámpák már ceruza formájában is besze- rezhetők és olyan jegyeket is megjelenítenek, amelyek  szabad  szemmel nem  láthatók. Léte-

zik olyan speciális irón, amellyel ha a valódi pénzt megjelölik, akkor az eltűnik, viszont a hamisítványokon ott marad a csík. Ez bárhol alkalmazható, akár a piaci forgatagban is. A legtöbb helyen azonban már a pénztárnál megtalálhatóak a komolyabb, kombinált UV fényt kibocsátó eszközök.

Térjünk vissza a Magyar Nemzeti Bank első negyedéves jelentéséhez. 2012 első három hónapjában 913 darab hamis forintbankjegyet vontak ki a forgalomból, az azt megelőző 849-el szemben. Ezek 47 százaléka 10.000.-es címletű volt, míg 27, 20.000.- forintos. A zöm tehát ebből a két címletből került ki. Ötezres 12 százalé- kot, kétezres 5, ezres 1, míg ötszázas 8 százalékot tett ki, a lefoglalt, tehát ismertté vált másolatok közül.

A hamis bankjegyek száma elenyésző a forgalomban lévőkhöz mérten: március végén 288,8 millió bankjegy volt forgalomban, ami 2.599 milliárd forintnak felel meg, és ez 16,5 százalékkal több, az előző év hasonló időszakához képest. A bővülésből 12 százalékot a két legnagyobb névértékű címlet okozza.

A jegybank szakértői az év három hónapjában 372 darab különböző valutahamisítványt vizsgáltak, ezen belül 290 darab volt eurónak látszó. Az elmúlt időszakban 318-ból 239 volt az EU közösségi pénzneméhez sorolható. A Magyar Nemzeti Bank azonban csak a lefoglalt bankjegyekről szerez tudomást, azt vizsgálja, így valójában rejtély, hogy a forgalomban tény-

legesen mennyi illegális fizetőeszköz lehet egy adott pillanatban. Az is csak feltételezhető, hogy a hamisításra szakosodott bűnbandák, első sorban a nem a hazai bankjegyeket próbálják élethűen reprodukálni, hanem sokkal inkább a nemzetközi valutákat. Ettől még nem árt időnként a családi pénztárba bekerülő bankókra is odafigyelni, mert a hamisítványokat a rendőrség lefoglalja, ám kártalanításra senki sem számíthat. Az nyugodtan kijelenthető: a pénzkiadó automaták valamint a pénzintézetekből átvett papírpénzek minden szempontból biztonságosak. 

Vasárnap óta van érvényben az új szabálysértési törvény, amely számos változást tartalmaz és a hozzákapcsolódó kormányrendelet jóval magasabb bírság- összegeket, mint korábban. Aki kihan- gosító szett nélkül használja mobilját és rajtakapják,  az  harmincezer  forint  bünte-

tésre számíthat, akit emiatt feljelentenek az ennek a duplájára, s ha féléven belül ismét hibázik bizony, akár 70 ezer forint helyszíni bírság is lehet belőle. Aki nem tud fizetni, az közérdekű munkában róhatja le tartozását, míg lesznek, akit 60 vagy 90 napra be is zárhatnak. A legfontosabb tudnivalókból szemezgettünk.

Új elem, bevezetik a közérdekű munka fogalmát, amely 6-tól 180 óráig terjedhet. Ennek alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az eljárás alá vont személy ebbe beleegyezik. A közmunka kiválthatja a bírságot befizetni nem tudókkal szembeni hosszadalmas végrehajtási eljárást. A törvény szerint 5 ezer forint 6 óra közérdekű munkának felel meg. Ha erre az eljárás alá vont személy nem hajlandó, a be nem fizetett bírság összegét, − amelyet 30 napon belül kell rendezni − elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén 5 ezer forintonként egy napnak felel meg.

A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig terjedhet. Az általános büntetés azonban változatlanul a pénzbírság, amely 5 ezertől 150 ezer forintig, elzárással is sújtható esetekben 300 ezer forintig terjedhet. Az új szabályozás a büntetés kiszabására vonatkozó enyhítő, illetve a súlyosbító körülményeket, például a hatóságokkal történő együttműködést, illetve a két éven belüli újbóli felelősségre vonást is rögzíti /Utóbbi esetében, ha valaki harmadszor követ el közlekedési kihágást, ezért már elzárással is büntethetik./

Egyes közlekedési szabálysértéseknél beve- zették a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fixbírságot. Így az intézkedő rendőr- nek nincs mérlegelési lehetősége. Amennyi- ben a vétkes fél a helyszínen nem ismeri el a hibáját, úgy feljelentését követően a szabály- sértési eljárásban kiszabható összeg a duplájá-

ra emelkedik. Például egy záróvonal átlépése esetén a fixbírság összege 15 ezer forint, szabálysértési eljárásban 30 ezer.

A helyszíni bírság összege általában 5 ezer forinttól 50 ezer forintig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forintig terjedhet.

Ha egy eljárásban valakit több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a halmazati szabályok miatt 225 ezer, elzárással sújtható szabálysértések esetén 450 ezer forintig terjedő bírságra is számíthat. Az autósokra ugyan nem vonatkozik, de talán azt is jó tudni, hogy új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása, e szerint szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el nem közlekedési szabálysértést. Ez esetben 20 ezerről 50 ezer forintra a büntetési tétel értékhatára.

A törvény a szabálysértési nyilvántartási rendszerről is rendelkezik, a jogerősen elmarasztaltak mellett az eljárás alá vontakat és a helyszíni bírsággal sújtottakat is nyilvántartják.

Ittas járművezetés

0,05% vagy 0,3 mg/l alatt                                           15.000.-              30.000.-

0,05-0,08% vagy 0,3-0,5 mg/l                                    20.000.-              40.000.-

0,08% alatt vagy 0,5 mg/l felett                                  25.000.-              50.000.-

Járművezetés átengedése ittas személynek                25.000.-              50.000.-

Elsőbbségre vonatkozó szabályok megsértése           15.000.-              30.000.-

Ugyanez gyalogossal szemben                                   20.000.-              40.000.-

 Előzés tilalmának megszegése                                  15.000.-               30.000.-

Jármű vezetése

- jogosítvány nélkül                                                    25.000.-               50.000.-

- jogosítvánnyal, de megfelelő kategória nélkül         20.000.-               40.000.-

 - átengedése engedéllyel nem rendelkezőnek          25.000.-               50.000.-

Utánképzésre rendelt vezetése esetén                        25.000.-              50.000.-

Műszaki érvényesség lejárta esetén

- 3-6 hónap között                                                      15.000.-               30.000.-

- 6-12 hónap között                                                    20.000.-               40.000.-

- több, mint 12 hónapja                                               25.000.-              50.000.-

Megkülönböztető hang- vagy fényjelzés

- jogosulatlan felszerelése gépjárműre                       20.000.-               40.000.-

- birtoklása közterületen lévő gépjárműben                15.000.-               30.000.-

Általános közlekedési szabályok, tilalmi táblák, útburkolati jelek, a közúton való haladás szabályainak, irányváltoztatás, bekanyarodás, autópályán és autóúton való haladás, egyes járművek közlekedésére vonatkozó szabályok megsértése

                                                                                   15.000.-               30.000.-

KRESZ 48.§ megsértése

/pl.: biztonsági öv használatának elmulasztása, /        30.000.-              60.000.-

A kontinens 27 országában fokozott sebességellenőrzést tartanak e héten a rend őrei. Magyarországon keddtől csü- törtök estig vetik be az összes traffipaxot és lézeres műszereiket az egyenruhások. Azt ígérték, idehaza nem bújnak el, nem álcázzák magukat úgymint Európa több országában. Így senkinek nem kell attól tartania, hogy egy-egy szemeteskukából, közlekedési tábla mögül  vagy  netán  egy

parkoló motor fedéséből készülnének az igen drága felvételek. A közigazgatási bírság összege ugyanis a sebességtúllépés függvényében 30-300 ezer forint között változhat.

Alig egy hónapja a „Seat belt” kontroll-sorozat részeként elsősorban a gyermekbiztonsági rendszereket valamint a biztonsági övek használatát elle- nőrizték Európa szerte a rend őrei az adott héten. Most a sebességek be- tartására irányul hasonló akció. Április 16. és 22.-e közötti időben a kontinens 27 országában végeznek kontrollt az erre jogosult szervek munkatársai. A TISPOL /European Traffic Police Network/ éves terve alapján – e héten – a „Speed” akciót hajtják végre a különböző nemzetek rendőrségei.

Hétfőtől vasárnapig az egyes országok önállóan választhatják meg azokat az időpontokat, amikor a saját akcióikat végrehajthatják. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint Magyarországon keddtől csütörtök estig tart ez az időszak. E három napban a szervezet valamennyi működőképes sebességmérő készülékét beveti: az automata és a mobil műszereit egyaránt.

Mint megtudtuk, a méréssorozat alapvető oka, hogy Európában a gyorshajtás a közutak „legfőbb gyilkosa”, mely évente 8-10 ezer áldozatot követel. Magyarországon átlagosan, minden negyedik közúti tragédia hátterében a gyorshajtás áll.

A kontinensen az automata sebességmérő készülékek alkalmazása számít a hatékonyabb gyakorlatnak, de mivel azok helyhez kötöttek, így a mobil jellegű ellenőrzéseket, a szabály- szegők leállításával, vagy anélkül alkalmazzák a közlekedésbiztonságért felelős szervek. U- tóbbiakat viszont több országban is álcázva vetik  be  az  egyes veszélyeztetett útszakaszo-

kon. Nem egyszer a kamerákat közúti jelzőtáblák mögött, erdőben, felis- merhetetlen tárgyakban, például szemetes kukában helyezik el. Előfordul ettől prózaibb fedés is, mint mondjuk civil jelegű gépkocsiban vagy éppen egy út mellett parkoló motorkerékpáron.

Az ORFK azt ígérte, a három napos akciójuk során ilyen módszereket nem alkalmaznak. Akik viszont száguldoznak, azok rövid időn belül bizton számíthatnak a határozatra és mellette a nagyobb összegű sárga csekkre.

Elménk torzít, ha valódi fegyveressel találkozunk. Nagyobbnak látjuk valóságos méretüknél a kezükben pisztolyt vagy kést tartó embereket – állapították meg amerikai kutatók. A Kaliforniai Egyetem vizsgálatába 628 önkéntest vontak be, akik közül 497 nő volt, a többi férfi. Ősi mechanizmusok kelnek „életre” tudtunkban, ha vészhelyzetbe kerülünk.

Már neandervölgyi elődöknél is jelen volt az a mechanizmus, hogy a potenciális ellenfél méretét elméjük tudattalanul is azonnal felmérte, hogy megbecsülhesse, van-e esélye a győzelemre a harcban.

A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak vizsgálata azért érdekes, mert lőfegyvernél – logikusan gondolkodva – lényegtelen a fegyvert elsütő ember mérete. Daniel Fessler összesen 628, átlagosan 34 éves önkéntest vont be a tesztekbe, akik közül 497 nő volt, a többi férfi. A valódi teszt megkezdése előtt felmérték, hogy a résztvevők milyen pontossággal képesek a látott fotók alapján megbecsülni az azokon ábrázolt férfiak magasságát és erejét.

A tesztsorozatból az derült ki, hogy a lőfegyvert tartó kézhez tartozó férfiakat átlagosan 17 százalékkal magasabbnak és erősebbnek hitték, mint a kezükben szerszámot (tömítő pisztolyt) tartó férfiakat. A tesztalanyok a képen csak kezeket és a benne lévő eszközöket - a fentieken túl fúrót vagy fűrészt – láttak.

Egy második tesztsorozatban a lőfegyvert konyhakésre cserélték, összehasonlításkép- pen pedig ecset vagy játék vízipisztoly került a férfikezekbe. A résztvevők itt is a legveszélye- sebbnek vélt fegyvert – a kést – tartó férfiakat tartották magasabbaknak és erősebbeknek. A kutatók szerint eredményük arra utal, hogy elő-

deink mentális mechanizmusa ma is automatikusan működésbe lép elménkben, noha jóval összetettebb viselkedési repertoár áll rendelkezésünkre egy lehetséges konfliktus megoldására.

„Minden alkalommal, amikor újabb információt szerzünk be arról, hogy mennyire veszélyes a másik fél hozzánk képest, frissítjük a róla alkotott mentális képet úgy, hogy vagy felnagyítjuk, vagy zsugorítjuk” – magyarázta Fessler a LiveScience című ismeretterjesztő folyóiratnak (www.livescience.com).

A tanulmány teljes terjedelmében a PLoS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos portálon olvasható (www.plosone.org).

Beköszöntött a jó idő, ezzel együtt bein- dult a lomtalanítás Budapesten is. A Fő- városi Közterület Fenntartó /FŐKEFE/ Zrt. igyekszik az érintett területeken élőket levélben értesíteni a várható begyűjtés időpontjáról, ám a lomis hiénák – napokkal előtte – menetrendszerűen megjelennek, területet  foglalnak,  majd a lehető legvál-

tozatosabb módon védik territóriumukat. Nekik köszönhetően zajossá válik a csendesebb övezet, amelyet rendre belaknak. Itt élik életüket abban a néhány napban: mosakodnak, főznek, táplálkoznak és ürítenek. Mit, mikor, hová…

Először arra lesz figyelmes az ember, hogy soha nem látott Zsigulik jelennek meg nyitott utánfutóikkal vagy éppen kisteherautókról ugrálnak le férfiak és nők, egy-egy széket, szivacsot vagy matracot maguk alá gyűrve, keresik a stratégiailag fontos helyeket. Ez persze nem mindig megy konfliktusmentesen. A helyfoglalók időnként verbálisan, máskor tettlegesen is megküzdenek egy-egy pozícióért, amikor még az égadta világon semmi nincs az utcán. Ők tudják, hol és miért pont ott kell hadállást verni.

A rutinosabbak, ám szegényebbek sátorral érkeznek, mintegy piknikre. Kijelölt zónák alakulnak ki órákon belül, amelyet átlépni szinte életveszélyes. Mikor megtörtént a kiválasztás, következik a terület belakása. Olykor a sátor mellé kisszék kerül, mosdóállvány lavórral, és élni kezdi életét a szabadcsapat. Napközben zónáznak, ki autóval és utánfutóval, ki gyalog. Lépcsőházakba becsöngetnek és bármit elvisznek, egy a fontos, a másik előtt tegyék mindezt. Aztán az is előfordul, hogy a lakásba bejutva már nem csak azt viszik, amit a háziak szerettek volna, hanem ami nekik tetszik. Igaz előfordult már, hogy a nagyszobát – korábban évekig – borító padlószőnyeggel küzdöttek meg a nyolcadikról, ám arra is volt példa, hogy az előszobában közölték a tulajjal, ez semmit nem ér és ott hagytak csapot, papot. Kiszámíthatatlanok, egyben erőszakosak. Arra is képesek, hogy a kidobandó szekrényt szétszedjék, lehozzák az utcára, majd több tízezer forintért túl is adnak rajta, a helyszínen.

Sajátos életüket a rájuk jellemző módon élik. Állandóan üvöltve beszélgetnek, más azt hihetné, veszekednek, de ez csak addig tűnik annak, amíg tényleg össze nem kapnak. Akkor aztán zeng az egész környék. Egy-egy tükrön hajba kapnak, ki látta meg hamarabb, ki fogta

meg először és tulajdonképpen kinek a területére rakták ki. Mindezen vélt és valós konfliktusforrások, amelyek általában megdöbbentik és megfélemlítik a területen élőket. A megszerzés és birtoklás életösztönné erősödik. Többnyire nők vigyázzák az értéket, a férfiak eközben gyűjtik és szerzik a „vagyont”, nem egyszer a gazda kárára. Az udvaron felejtett kerti napozó éppúgy pillanatokon belül birtokon belülre – azaz az utánfutóra, kisteherautó platójára kerül –, mint a tulajdonos által felajánlott régi, rozsdás drótkerítés. Mire a pórul járt ember föleszmél, már nyoma sincs a gyűjtögető nomád hordának.

A rendőrség fokozottan figyeli a rumlis lomisokat. Gépjárműveik műszaki állapota éppúgy górcső alá esik, mint maguk a guberálók és hogy hogynem, időről-időre akad közöttük körözött személy is. Nem telik el úgy lomtalanítás a fővárosi kerületekben, hogy ahhoz ne párosulna feljelentés. Ezek között többnyire a lopás a meghatározó, de trükkösködnek is a hívatlan látogatók, az állandó lakosok kárára. Rendszeresek ilyenkor a fizikai összecsapások és előfordult már, hogy szablyával estek egymásnak a zúgolódó felek. Ilyenkor az egyenruhások tesznek igazságot és rendet közöttük, előállítják őket a kerületi kapitányságra. Legtöbbször ez ideiglenesen lenyugtatja a kedélyeket.

Visszatérve az életvitelhez: lavórból mosdanak kicsik és nagyok, bográcsban főznek, és kör- beülve ott táplálkoznak. Többnapos kikülde- tésről lévén szó, mobil mellékhelyiséget még sem szervez számukra a FŐKEFE – akkor sem használnák –, így oda ürítenek, ahová tudnak.

Leginkább a házak tövébe, vagy bokrok takarásába. El lehet képzelni, milyen frenetikus szagorgia jelzi a lomtalanítást a környéken élők számára. Miközben a kutyapiszkot felszedik az ebtartók és zacskóban lezártan gyűjtik, addig a lomisok a természet és a ligetes környezet lágy ölén könnyítenek magukon.

A nem kívánt jelenség káreseményeinek tompítása érdekében, a lomtalanításban érintettek jól teszik, ha időben felkészülnek e nem mindennapi aktusra. Átgon- dolják mely bútoraiktól, értékeiktől kívánnak megválni és azt maguk cipelik le a gyűjtőpontokra, elkerülve a segítőkész idegenek birtokon belülre engedését. Ugyancsak álljanak ellen a kísértésnek, és senkit ne engedjenek be a lakásukba semmilyen ürüggyel.

Azt azonban itt és most érdemes megjegyezni: az elektromos hulladéktól, veszé- lyes anyagoktól, sitt és egyébépítési törmelékektől nem ekkor kell megszabadulni, mert azt nem szállítják el a gyűjtőjáratok. Ugyanakkor az előbbiekre lehetőséget biztosít a FŐKEFE, hogy a lomtalanítás ideje alatt, előre jelzett időpontban a lakosság leadhassa azt lakókörnyezete közelében, ingyenesen. Szelektálva gyűjtse ki-ki a lomot is, ezzel is védve és óvva azt a környezetet, amelyet mások napokig képesek csatatérré változtatni.   

Közel tízmillió forintos bírságot szabott ki a hatóság a tavaszi kiemelt élelmiszerlánc-ellenőrzéseken, ugyanakkor pár napja, a hűtési lánc szabályainak megsértése miatt egy szarvasi cég raktárában megsemmisí- tett 1,7 tonna húst és egyéb gyorsfagyasz- tott terméket, közöttük korábban elő-, majd

visszahűtött árukat. Mindebből 0,5 tonna volt a raktárban, 1,2 tonna pedig kamionokban az udvaron. A Gazdasági Versenyhivatal eközben magyar termékekre vonatkozó reklámokat és jelzéseket ellenőrzött.

Az ünnepek közeledtével intenzív ellenőrzési kampányba kezdtek az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok. Aki keres, az talál – tartja a mondás, s úgy tűnik, még mindig akadnak, akik számára a profit előbbre való, mint az előírások betar- tása vagy éppen embertársai egészsége. A közelmúlt jelentéseiből kiderül: első- sorban higiéniai hiányosságok, minőségi, fogyaszthatósági és jelölési hibák miatt intézkedtek az ellenőrök. A bírság mellett a közel húszezer hazai és külföldi tétel vizsgálatának eredményeképpen 20,5 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. A tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés idén április 9-éig, húsvét hétfőig tart.

Ennek során a hatóság beosztottjai ellenőrzik a friss húst, a pácolt-, füstölt-, nyers- vagy főtt húskészítményeket (különösen a sonkát), a tojást, az édesipari termékeket, a borokat, valamint a szezonális zöldség-gyümölcsöt. Vizsgálják a felsorolt termékeket forgalmazó, csomagoló, értékesítő, valamint a takarmány-előállítással és forgalmazással, az élőállat szállítással és az élelmiszer-hulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozásokat. Országosan összesen 2.832 ellenőrzést végeztek a szakemberek. Ebből élelmiszer-előállító helyen 396, az élelmiszer-forgalmazásban 1.826 ellenőrzés történt – derül ki a közleményből. Takarmányt 91 esetben, 519 alkalommal pedig állatszállítmányt vizsgáltak. A feltárt szabály- talanságok miatt 74-szer figyelmeztettek, 136 esetben bírságot szabtak. Az összesítésbe még nem kerülhetett bele a legutóbb szarvasi eset, ahol a szakhatóság a hűtési lánc szabályainak megsértése miatt a cég raktárában megsemmisített 1,7 tonna hús és egyéb gyorsfagyasztott terméket, közöttük korábban elő-, majd visszahűtött húsokat. Az áruból 0,5 tonna volt a raktárban, 1,2 tonna pedig kamionokban az udvaron. A szarvasi cég helyi üzletében további 30 kilogramm húst semmisítettek meg, miután a tételes ellenőrzés során kiderült, a raktározott áruk egy részén nem volt magyar nyelvű felirat, és hiányzott a gyártó cég EU által előírt „ovális körben feltüntetett” gyártási engedély száma.

Figyelemmel kíséri a vállalkozások tájékoz- tatási gyakorlatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és eljárást indít, ha felmerül a jogsértés valószínűsége.  A GVH ezt annak kapcsán kö- zölte, hogy tapasztalatai szerint az ünnepek közeledtével az üzletláncok forgalmuk növe- lése érdekében gyakrabban alkalmaznak a termékek magyar eredetét hangsúlyozó rek- lámszövegeket, illetve jelzéseket. A verseny- hivataltól származó információ szerint ilyen ü- gyekben  bejelentett  panaszok  alapján  2010-

ben egy, 2011-ben három, míg 2012-ben egy esetben indítottak eljárást. Három ügyben már született döntés. Mint megtudtuk: magyar termék fogalmát nem határozza meg jogszabály, így a hivatal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján járhat el.

A három lezárt ügyből kettőben megállapították a jogsértést, és bírságot is kiszabtak. A harmadik eljárásnál a cég kötelezettséget vállalt, hogy a „magyar termék” megjelölést kizárólag olyan esetben alkalmazza, amikor az áru származási helye igazoltan Magyarország, továbbá élelmiszerek esetén a jellemző alap- anyagok magyarok. A hivatal a kötelezettségvállalások teljesítését utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

A rendőrség előre bejelentette, a Húsvéti ünnepek alatt fokozottan ellenőrzik a köz- lekedőket, ezzel is elejét kívánják venni az ittas vezetésből adódó baleseteknek. A statisztikák javulóban, egyre keveseb- ben ülnek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. A magyarok évente 12 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségű pá- linkát, bort illetve sört  isznak.  A  szabály-

sértési értékhatár 0,8 ezrelék, így aki ezt túllépi, az bűncselekményt követ el, ami nem csak elzárással, de a jogosítvány elvesztésével is járhat.

Felmérések szerint minden tizedik magyar autós ittasan ül a volán mögé, ugyanakkor a személyi sérüléssel járó balesetek 10-12 százalékát ilyen állapotú vezetők okozzák. Hazánkban az úgynevezett zéró tolerancia van érvényben, ami azt jelenti, egyetlen pohár sör illetve bor sem engedélyezett annak, aki gép- járművet vezet. Azt sem lehet elhallgatni, hogy a 0,2 ezrelék alatti alkohol- fogyasztás nem bizonyítható, ettől a legtöbb ember pusztán szószátyárabb, beszédesebb lesz. Aki szervezetében 0,2-0,5 ezrelék közötti értékben található szesz, az ugyan ivott, de alkoholosan nem befolyásolt. Viszont megjelennek olyan tünetek, mint a látómező beszűkülés, romló távolságbecslés és a figyelmetlenség.

0,5-0,8 közötti érték enyhe alkoholos befolyá- soltságról tanúskodik, ami a reakcióképesség romlásával párosul valamint a kockázatvál- lalási hajlandóság is növekszik. 0,8-1,5 ezrelék már bűncselekményi kategória és az alkoholos befolyásoltságot is magában hordozza. Megje- lennek az első egyensúlyzavarok,  a  látómező

beszűkül, hovatovább csőlátás alakul ki. A gátlások jelentősen csökkennek és beszédzavar lép fel. Már nem csak bátrabb és „bevállalósabb” lesz a volán mögött ülő személy, de egyre agresszívabban vesz részt a közlekedésben. 1,5-2,5 ezrelék között erős koordinációs és egyensúlyzavarok lépnek föl, a hebegő beszéd is erről árulkodik. 2,5-3,5 véralkohol szint már súlyos alkoholos állapot – mondhatni részegség –, ekkor az öntudat beszűkül, bénulás léphet föl, „kettőslátás” és emlékezetvesztés következik be. 3,51 fölötti érték egyenesen alkoholmérgezés, egyben életveszély is. A fenyegető légzésbénulás előbb kómát majd halált okoz.

Minden szervezet másképpen reagál az alkoholra. A szeszesitalok felszívódása általában 60-90 perc múlva fejeződik be, ennek sebességét – többek között – az ital töménysége, szénsavtartalma és a gyomor telítettsége is befolyásolja. A legtöbb ember mégis arra kíváncsi, vajon egy-egy pohár alkohol után, mikor vezethet ismét tiszta fejjel. Egy 70-80 kilogramm súlyú felnőtt szervezetéből átla- gos felszívódás idő:

1 dl pezsgő, vermut – 2,5 óra

2 dl asztali bor – 2,5 óra

1 dl desszert bor – 2,5-3 óra

5 cl konyak, likőr – 2,5-3 óra

5 cl vodka, whisky, gin, rum – 2,5-3 óra

1 koktél, 5 cl pálinka – 2,5-3 óra

0,5 l sör – 3 óra

5 cl erős rum – 3-4 óra

5 cl extra erős rum – 4-6 óra

Mindezen időtartamokhoz további 1-3 órás plusz pihenési idő javasolt.

Az sem köztudott, hogy a nők esetében ugyanannyi alkohol magasabb koncentrációt eredményez, mint a férfiaknál. A gyengébb nem képviselői általában érzékenyebben reagálnak az italokra.

Még egy tény: éjjel, alvás közben, akár 50 százalékkal is lassabban távozik az emberi szervezetből az ital hatása. Ha valaki késő estig mulatozik, eközben jócskán a pohár fenekére néz, legyen  óvatos,  mert  reggelre nem  biztos,  hogy alkalmas  lesz  autóvezetésre,  ugyanakkor

egy rendőri ellenőrzés során a szonda elszíneződhet. Az ittas járművezetést a tör- vény bünteti,  de ami  ettől sokkal fontosabb: balesetveszélyes! Ne kockáztasson, még Húsvétkor sem!

A rejtett vagy magánszámról hívó, titkolódzó telefonálásnak bealkonyul, ugyanis napjainkban már hazánkban is elérhető az a szolgáltatás, amely felfedi a rejtélyes felet. Különböző opciókból vá- laszthat a megrendelő, megelégszik, ha csak utólag tudja meg, ki is kereste, vagy ha  hajlandó  erre többet áldozni,  akkor a

hívást követő pár másodpercen belül láthatja is mobilja kijelzőjén, ki a valódi tárcsázó. Az Egyesült Államokban jó ideje létező azonosító-rendszert híváscsapdának nevezték el.

Évek óta lehetőség van a hívók azonosítására Magyarországon is. Azóta a szolgáltatók lehetőséget biztosítanak arra, aki számára fontos, az eltitkolja számát beszélgetőpartnere elől. Ezt több pénzintézet, követelésbehajtó vagy telemarkentinggel foglalkozó cég rendre meg is teszi, míg akadnak olyan multinacionális és kisebb vállalkozások is, amelyek telefonközpontjukat állítják be úgy, hogy ne lehessen azonosítani őket.

Mint minden technikai megoldásnak, így ennek is kialakult már az „ellenszere”. Az Amerikai Egyesült Államokban jó pár éve lehetőség van a híváscsapda szolgáltatás megrendelésére. Három csomag közül választhat az érdeklődő. Az ingyenes „légycsapda” elnevezést viselő verzió megmutatja a rejtett vagy titkos számról hívó fél valódi telefonszámát. Havi tíz dollárért megrendelhető „egércsapda” már a hívást kezdeményező készülék – sim-kártya – vásárlóját is megnevezi és a lakcímét is társítja hozzá, utóbbit legális, nyilvános adatbázisok felhasználásával. A „medvecsapda” mindezt azzal tetézi, előfizetői rögzíthetik beszélgetéseiket és a hívó lakcímén kívül még a számlázási címét is közli.

A hazai szolgáltatás ennyire még nem fejlett, de ez is csak idő kérdése. Idehaza három csomagból lehet választani. A legolcsóbb /990.- forint/ – úgynevezett Online verzió – biztosít a megrendelőnek egy felhasználói felületet, ahová ki-ki saját jelszóval, kóddal léphet be és ott láthatja mely számról hívták, emellett az általa megadott email címre is megkapja a telefonszámot. Az SMS csomag ettől annyival nyújt többet – mint a nevéből is sejthető –, hogy még sms-t is küld az azonosí-

tott számmal. Ezért a pluszért 2.990.- forintot kérnek havonta, ugyanakkor a hívást követően azonnal látható az eredeti szám. Prémium csomag esetén – amikor rejtett vagy magánszámról érkezik a hívás –, a hívott félnek, ki kell nyomnia azt a piros kis gombocskával, ám eközben nem szakad meg a vonal, hanem azt azonosítja a szolgáltató. Ez alatt a pár másodperc alatt a hívást kezdeményező kicsengést hall, majd mikor újra megcsörren a Prémium csomag tulajdonosának telefonja, már látja a számot a kijelzőn. Ekkor eldöntheti, fölveszi a telefonját vagy sem. Utóbbi semmilyen plusz költséggel nem jár, viszont az előbbi esetén 50-100.- forint/perc pluszt generál, hiszen a csevej, az átirányított rendszeren keresztül zajlik. Ennek időkorlátja van, havonta 30 percet beszélhet ily módon az ügyfél. Mindez 5.990.- forintjába kerül a megrendelőnek.

Mindezeket nem telefonszolgáltatóktól lehet megrendelni, létezik egy weboldal, amelyen valamennyi részlet, regisztráció és a csomagok tartalma is megismerhető.

Visszatérve az amerikai gyökerekhez. Több jog- védő szervezet kifogásolta ezt a lehetőséget, amely alapján azonosítható az aktuális tartóz- kodási hely. Példaként említik, ha valakit a bí- róság távoltartásra ítél és családtagjait valamely otthonba helyezik el, ha onnan bármilyen hívást is kezdeményeznek szerettei, rögtön nyilvánva- lóvá válik a búvóhely. Ugyanakkor a technológia fejlesztői azzal  érvelnek,  az embereknek  joguk

van tudni, ki keresi őket, majd ennek ismeretében dönthessenek arról, kívánnak vele beszélni vagy sem.

Az államokban – mint mindennek –, már ennek is létezik ellenszere. Ha a telefon- tulajdonosok biztosak akarnak lenni abban, hogy a számuk rejtve marad, akkor elő kell fizetniük a Spoofcard szolgáltatásra, mely a telefonszámot – más számmal – megtévesztéssel álcázza. Ez azonban még csak a tengerentúlon elérhető opció, úgyhogy idehaza kontrollálhatóvá válnak a rejtett vagy magánszámról érkező hívások kezdeményezői, ami önmagában örvendetes.