 | Másfél milliárd forintos kárt okoznak évente az orvvadászok hazánkban, akik között úgynevezett megélhetési vadorzók éppúgy megtalálhatók, mint a vadhúst értékesítő profik. Előbbiek, hurokkal, kelepcével és kutyával, esetenként meg- fúrt csövű légpuskával ejtik el áldozata- ikat, míg utóbbiak hangtompítós , távcsö- |
ves puskával terítik le a nagyvadakat. Az illegális orzások 5-10 százalékára derül fény. A büntető törvénykönyv tervezett változásával a vadászok hivatásos személyekként léphetnek fel a természet rablói ellen és a bün- tetési tétel is a jelenlegi szabálysértés helyett bűncselekménnyé minősül, amelyért akár három év szabadságvesztés is kiszabható lesz.
Orvvadászok voltak, vannak és lesznek is, az azonban mégsem közömbös, hogy a vadállomány ritkításából mennyire veszik ki részüket, és a megszerzett zsákmányuk megtartása érdekében mire képesek. Emberölésre igen ritkán akad példa, legutóbb mégis ez irányította a figyelmet az állatvilág vámszedőire. Mint arról a média beszámolt, az egyik rapsic Magyarlukafa közelében attól sem riadt vissza, hogy rálőjön az őt tetten érő vadászra és társára. Utóbbit közvetlen közelről ki is végezte.
Történelmi tény, az ember megjelenésével egyidejű a vadászat, ami az életben maradás egyik alapvető feltétele volt már az őskorban is. Idővel nem csak a szokások és az életvitel változott, de az alkalmazott eszközök tárháza is bővült. A vad elejtése azonban mind a mai napig megélhetési forrásként jelentkezik. A hivatásos vadászok figyelve az állatállományt, időről-időre tudják, adott területen, beteg, elöregedett vagy netán túlszaporodott jószágok kilövése nem veszélyezteti az állomány fennmaradását és egészséges arányát. Ugyanakkor az orvvadászok tekintet nélkül visznek, amit csak tudnak.
Egy a közelmúltban készített körkép szerint, ma jellemző a megélhetési valamint üzleti célú vadorzás. Az előbbi elkövetői többnyire hurokkal, kelepcével és kutyák- kal dolgoznak, míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmodernebb technikai eszközöket, úgymint éjjellátó, GPS és hangtompítós fegyvereket vetnek be.
| Az orvvadászok által okozott kár felbecsül- hetetlen, azonban a szakemberek úgy vélik, országosan meghaladja évente a másfél milliárd forintot. Ebbe beletartozik az ellopott hús, az állatok tenyészértéke és a megölt vad agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának az ára is. Mindezek első sorban a |  |
nagyvadállományra értendők. Magas a látencia, az illegális cselekmények mind- össze 5-10 százalékára derül fény.
A jelen szabályozásnak nincs visszatartó ereje, hiszen akit tetten érnek, az ellen szabálysértési eljárást lehet kezdeményezni, amiért pár tízezer forintos pénzbírságot szabhat ki az illetékes területi jegyző. Éppen ezért a hatóság emberei már várják a büntető törvénykönyv módosítását, amely – a tervek szerint –, a vadászt hivatalos személlyé minősíti, így igazoltatási jogot kapnak a zöld egyenruhások és a jogsértőkkel szemben hatékonyabban léphetnek föl, mint napjainkban. A büntetési tételek is változnak. Az orvvadászat bűncselekménnyé válik, amelyért súlyosabb esetben 2-3 év szabadságvesztés is kiszabható lesz.
 | Az ország erdősebb területein a nagyvad- állomány a veszélyeztetett, míg az alföldön, és kevésbé benőtt növényzetű helyeken a kisebb termetű őzek, nyulak, vagy éppen a foglyok, fácánok. Az orvvadászok között megkülönböz- tethetők az úgynevezett megélhetési rapsicok, akik hurokkal, kelepcével vagy éppen hegyes lőszerű légpuskával ejtik el az állatokat. Ők zömükben a kisebb vadakat viszik haza és dol- |
gozzák fel. Illegális tevékenységüket vadászkutya is igen hatékonyan segítheti.
Előfordulnak közöttük olyan felkészültségűek, akik már megfúrt csövű lég- vagy kispuskával terítik le az útjukba kerül jószágokat. Ők azok, akik nem csupán a családi konyhára „termelnek”. Éjjel is vadásznak, ám a zsákmányt akkor szállítják el, amikor a fegyver már nincs náluk, általában másnap. Így ha rajta is vesztenek, azzal védekeznek, találták a tetemet és éppen be akarták szállítani a hatósá- goknak.
| Létezek igen szervezett csoportok, akik hangtompítóval felszerelt, távcsöves puskákkal „dolgoznak”, de felszereléseik között a GPS éppúgy megtalálható, mint az éjjellátó készü- lék. A helymeghatározóra pedig azért van szükségük, hogy az elrejtett zsákmány pontos helyét rögzítsék, így miután visszatérnek, nem veszítenek időt a pontos helyszín megtalálásá- |  |
val. A vadhúst pedig bejáratot csatornáikon keresztül értékesítik. Nem egy eset- ben megrendelésre „termelik” a húst.
Legújabb szolgáltatás az illegális vadászat. Ez esetben vastagpénztárcájú műked- velőknek szerveznek ilyen programokat, amelyek egyik pikantériája: maga a lebukás veszélye. Az adrenalin fröccs, fokozott idegállapotot idéz elő a szerve- zetben, s vannak, akik ezért bármennyit hajlandóak fizetni.
