 |
Európa nemzetközi forgalmat lebonyolító autópályáin minden negyedik baleset a túlzott fáradtságra, a volán melletti elal- vásra és a kellő koncentráció hiányára vezethető vissza. Magyarországon az el- múlt évben 646 halálos közlekedési bal- eset történt. Becslések szerint az áldo- zatok két százaléka elalvásból fakadóan vesztette életét. A tavaszi fáradtság min- |
denkire hatással van, azt azonban kevesen tudják, a kialvatlanság legalább akkora kockázat, mint az ittas vezetés. A fáradtság jeleit érdemes komolyan venni, s aki teheti, az ma már technikai eszközök alkalmazásával is óvhatja saját és utasai biztonságát.
Itt a tavasz, napközben 20 fokot meghaladó hőmérséklet, a természet éledése is mind erre utal. Nem árt azonban elgondolkodni, miért is jellemzi oly régóta ezt az időszakot az úgynevezett tavaszi fáradtság.
Számos vizsgálat bizonyítja a balesetek és az elalvás kapcsolatát, több kísérlet történt e nem kívánatos események társadalmi kárainak kiszámítására. Az értékek eltérőek, az azonban tény: a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőzésének költségeit. A nemzetközi áru és személyi forgalmat lebonyo- lító sztrádák és gyorsforgalmi utakon minden negyedik baleset a túlzott fáradt- ságra, a volán melletti elalvásra és a kellő koncentráció hiányára vezethető vissza.
Néhány napja Svájcban az egyik alagút falának ütközött a főként belga és holland gyermekeket szállító busz, huszonnyolc halálos áldozat közül huszonkettő volt diák. A balesetben szörnyethalt a volánnál ülő sofőr és váltótársa. Műszaki hibára utaló jelet nem találtak a baleseti helyszínelők és a szakértők is értetlenül állnak a tragédiát kiváltó okok előtt. Egyelőre azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a vezető elaludt a volánnál.
Magyarországon 2011-ben 646 halálos közlekedési baleset történt. Becslések szerint az áldozatok két százaléka, azaz 13 emberi élet menthető lett volna, ha a fáradtság jeleit komolyan veszik a járművezetők. Kísérletek bizonyítják, hogy fáradtan a volán mögé ülni, legalább akkora kockázat, mint részegen vezetni. Míg adott alkohol mennyiség lebontási sebessége kiszámítható, és adott véralkoholszint aktuális károsa megállapítható, addig az alváshiányból adódó teljesítmény-csökkenés jóval nehezebben kimutatható. Sajnos az érintett személy a képességromlást éppúgy nem képes megítélni, mint az alkoholfogyasztás esetében.
| Speciális szimulátoros rendszerrel végzett vizsgálatok kimutatták, az éjszakai műszak után autóval közlekedők sokkal több, az utakon végzetesnek számító hibát követhetnek el, mint azok a sofőrök, akik kipihenten vezetik járművüket. Ha a gépjármű vezetője elalszik, azzal nem csak saját, de a mellette ülők, valamint a forgalom több résztvevőjének testi |  |
épségét és veszélyezteti – olvasható a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság tájékoztatójában. A közlekedésbiztonságra kiemelt figyelmet fordító szervezet anyaga felsorolja, melyek a fáradtság jelei. Ezek között a legkorábban jelentkező tünet, az ásítás. Az égő szemek, a fényérzékenység, a gyakori pislogás és az enyhe fejfájás is ezek közé sorolható.
Az ingerlékenység, az elbambulás, a látótér alagútszerű beszűkülése már az ébrenléti állapotot is megkérdőjelezi. Ilyenkor tapasztalható észlelésváltozás, akár a hallucinációi fokozódhat. Ennek következménye a téves követési és oldaltávolság megítélése, az ebből következő hirtelen és szükségtelen kormánymozdulatok, a kiszámíthatatlan, erős fékezések. A reakció lelassulásával egyenes arányban válik a jármű vezetője döntésképtelenné, koncentrációs- és orientációs zavarok léphetnek föl.
A fáradtság első – mondhatni apró – jeleinek észlelésekor meg kell állni, pihenőt célszerű tartani. Ennek során érdemes a szív és érrendszert felfrissíteni, a törzs- és lábizmokat átmozgatni. Néhány guggolás, karnyújtás, körzés mind a regenerációt szolgálják. Segíthet egy kávé vagy egy energiaital elfogyasztása is. A gépjárműben az oxigéndúsabb levegő is a koncentráció erősödését szolgálhatja, ezért javasolt a gyakoribb szellőztetés az utastérben.
 |
A gépjárműgyártás közlekedésbiztonsági inno- vációjáról korábban már közzétettünk anyagot blogunkban. Nem árt azonban felhívni néhány technikai lehetőségre a figyelmet. A prémium kategóriás gépkocsikban már alapfelszerel- tség, míg a többiben opcióként már elérhető a szándékolatlan sávelhagyást jelző érzékelő, amely kormányvibrációval hívja fel a sofőr fi- |
gyelmét, ha valamely irányba indokolatlanul hagyná el a pályatestet. Párhuzamos közlekedés esetén ugyancsak előnyt jelent az úgynevezett holttér figyelő aktivizálása. Létezik még éjjellátó készülék és fáradtság-figyelő, radar alapú távolságtartó is.
| Több technikai fejlesztésekkel foglalkozó cég is gyárt olyan vezetősegítő-rendszert, amely biztonságot nyújthat a közlekedőknek. Ezek közül a „driver attention system” elnevezésű az első elektronikus elalvásgátló. Az utastérben egy infravörös-digitális kamerát szerelnek fel a vezetővel szemben – nem zavaró módon –, mely a sofőr arcát pásztázza. Mivel nem a lát- |  |
ható fényt, hanem az infravörös hullámokat regisztrálja, éjjel-nappal egyaránt megbízhatóan működik. Az adatokat egy szoftver értékeli ki valós időben, mely a tekintet irányát, továbbá a pislogás számát és hosszát veszi alapul. Amennyiben a rögzített adatok fáradtság jeleire utalnak, a rendszer először a vezetőülésben vibrálást kelt, és ha a vezető erre sem reagál – nem ébred fel –, akkor egyre erősödő hangjelzéssel kényszeríti arra, hogy szünetet tartson. E technikát azoknak ajánlja a fejlesztő, akik naphosszat ülnek a volán mögött, sokat vezetnek.
Létezik egy sokkal egyszerűbb elven működő és alacsonyabb árfekvésű eszköz is. Ezt a fülre kell föltenni, s ha a vezető feje 15-20 foknál nagyobb mértékben mozdul
 |
el, akkor jelzi ezt viselőjének. Beállítható, hogy csak rezegjen, vagy hangjelzést adjon, esetleg a kettőt kombinálja, ha túl nagyot bólint a sofőr. Míg az előbbi komolyabb anyagi befektetést igényel, addig a fülre helyezhető változat pár ezer forintért beszerezhető. A biztonság azon- ban ettől lényegesen többet ér! |
