Napjainkra az erőszakos cselekményeket mindinkább felváltják a gazdasági jellegű visszaélések a hazai maffia jellegű bűnözésen belül is. Minél fejlettebb egy társadalom, annál magasabb szintű szervezett bűnözői csoportokkal rendelkezik, melyek élén jó szervezőképességű, az embereit megfelelően |
megválasztó, rafinált nők is állhatnak – derül ki abból a tanulmányból, ame- lyet Berki Antal ezredes, a BRFK Bűnügyi Információs Főosztályának veze- tője készített a közelmúltban.
A szervezett bűnözői körök a világ minden táján igyekeznek ellenőrzésük és befolyásuk alá vonni a kábítószer-bűnözést, a gépjárműlopást, az ember-, és fegyvercsempészetet, a prostitúciót. Részt vesznek a magánvállalkozások, közintézmények, bankok elleni csalásokban, közokirat-hamisításokban. A magasabb szervezett bűnözői csoportok számára létkérdés a megszerzett pénzek befektetése, tőkésítése és tisztára mosása. Nincs ez másként hazánkban sem – derül Berki Antal rendőr ezredes legutóbb elkészített tanulmányából.
A BRFK Információs Főosztályának vezetője 59 szervezett bűnözői kör szervezetét, felépítését és működési mechanizmusát vizsgálva jutott az alábbi következtetésekre: minél fejlettebb egy társadalom, annál magasabb szintűek a szervezett bűnözői csoportjai is, amelyek egyre inkább az erőszakos bűncselekmények helyett a gazdasági – úgynevezett fehérgalléros – bűnözés irányába mozdulnak el. Ezek már jól felkészült, különböző szakterületeken jártasságot szerzett kvalifikált szakembereket alkalmaznak és a korábban klasszikusnak számító területek mellett offshore cégek, biztonsági vállalkozások, építőipari cégek, autókereskedelem vagy export-importtal foglalkozó gazdasági társaságok felhasználásával végzik illegális jövedelmük „fehérítését”. A szerteágazó, ám hierarchikus felépítésű szervezetek élén ma már jó szervezőképességű, az embereit megfelelően megválasztó rafinált nő is állhat, sőt egyre több irányító helyen találhatók meg a gyengébb nem képviselői.
A magyarországi helyzet jelenleg az európai átlaghoz hasonló, de nem vagyunk célország például a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúcióval nagyban foglalkozó körök számára. Ennek ellenére a magyar bűnözők szép számmal vannak jelen a holland, olasz vagy éppen spanyol alvilágban, ahol helyet, státuszt és rangot vívtak ki maguknak – állapítja meg a tanulmány.
A főosztályvezető értekezésen rámutat: a szervezett bűnözés teljesen más módszert kíván, amit a magyar rendőröknek is meg kell tapasztalniuk. A hagyományos bűncselekmények esetében megtörténik a bűntett, amihez a rendőrnek meg kell találnia a tettest. A szervezett bűnözésnél viszont a nyomozó először az elkövetővel |
kerül szembe, aki gyanúsnak, simlisnek tűnik, mert a vagyonosodásának a körülményei nem tiszták. Ehhez kell megtalálnia az ügyet, ami miatt a bűnözőt felelősségre lehet vonni. A bűnszervezetek elleni fellépés egyik legfontosabb lépése, hogy a rendőröknek rendelkezniük kell a bandák regisztrálásával és környezetükre vonatkozó kriminális hatások leírásával.
Az ezredes hozzáteszi: a veszélyes és a különösen veszélyes bűnözőkről vezetett nyilvántartásokat a rendszerváltás után megszüntették, mondván sérti a személyességi jogokat, pedig szükséges lenne egy ilyen „listára”, persze modernizáltabb formában, hiszen az európai módszertan is ebbe az irányba mutat. Angliában például alkalmazzák a folyamatos figyelés elvét, vagyis ha kimondják valakiről, hogy szervezett bűnöző, akkor minden lépését figyelemmel kísérik. Ők ugyanis a bűnözést foglalkozásszerűen űzik, s ha esetleg börtönbe is kerülnek, onnan szabadulva ismét munkába állnak.
Az elkészült tanulmány számos olyan – nem egy esetben jogszabályi – hiányra hívja föl a figyelmet, amely az egyre változó és fejlődő szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelemnek napjainkban gátja. Amennyiben a bűnüldözés számára nem állnak rendelkezésre – Európa más hasonló szervezetei számára biztosított – megfelelő anyagi, technikai, jogszabályi és személyi feltételek, úgy jelentős lépéshátrányba kerülnek a magyar szervezett bűnözés elleni szolgálatok. Ekkora előnyt adni a hazai maffiának, több mint bűn.