 |
Magyarországon évente 25-30 ember veszíti életét „néma gyilkosként” elhíresült szénmonoxid mérgezésben, míg az enyhébb lefolyású esetek számát megbecsülni sem lehet. Csak az elmúlt héten az ország több pontján kellett a tűzoltóknak és a mentőknek olyan lakásokhoz vonulniuk, ahol e veszé- |
lyes gáz miatt többen lettek rosszul és volt, ahol ismét emberéletet követelt a CO-riasztó hiánya.
A szénmonoxid /CO/ erősen mérgező gáz, amelynek jelenlétét emberi érzékszervvel nem lehet felismerni. Sűrűsége valamelyest kisebb, mint a levegőé, így zárt térben felfelé száll és a koncentráció mértékében „közeledik” a talaj felé. A szénmonoxid belélegezve gyorsan a vérkeringésbe kerül, és százszor erősebben kötődik a vörösvértest oxigénszállító részéhez, mint az oxigén, így ezen molekulák helyébe lép és a szervezetben oxigénhiányos állapotot idéz elő. Az enyhe CO-mérgezés tünetei: fejfájás, szédülés, egyensúlyvesztés, émelygés, hányinger és hastáji fájdalom. Minél több gáz kerül a szervezetbe, annál jobban erősödnek a tünetek. Súlyosabb esetben izomgörcsök, kábultság, szívritmuszavar léphet föl, végül az izomzat ellazulhat és légzésbénulás következhet be, ami már halálos. Ezért már a fejfájás észlelésekor azonnal el kell hagyni az adott helyiséget, ki kell szellőztetni, a főző-, fűtőeszközt ki kell kapcsolni és soron kívül bevizsgáltatni.
| Minden olyan készülék veszélyforrást jelenthet, mely fosszilis tüzelőanyagot – gáz, olaj, fa, szén – használ fel működésekor. A hétköznapi gyakorlatban ezek közé sorolható a gázzal működő kazán, konvektor, vízmelegítő, tűzhely, főzőlap, hősugárzó, a fával, olajjal, szénnel vagy egyéb tüzelőanyaggal fűtött vegyes tüzelésű kazán, kandalló, cserépkályha. A nem kívánt jelenség elkerülése érdekében ajánlott e készülékek szakemberek által történő évenkénti bevizsgáltatása. Célszerű ezt a fűtési szezon megkezdése előttre ütemeztetni. Emellett minden olyan helyiségbe CO-riasztót felszerelni, ahol ilyen eszközök üzemelnek. Egy-egy biztonságosan |  |
működő készüléket már 4-5 ezer forintért be lehet szerezni. Az élet fintora, hogy napjainkban hiánycikknek számítanak. A Vaterán ugyan tucatnyi félét hirdetnek, megrendelés esetén, mégis hetekbe telik, mire megkapja a vevő. Az üzletekben sem jobb a helyzet, ugyanis hazai gyártású nincs, külföldről kell behozatni a készüléket. Létezik „pusztán” riasztó, de a magasabb árfekvésű készülékek már a CO koncentrációját is jelzik, mérik. Ezek közül a szakemberek az elemmel vagy akkumulátorral üzemelőt ajánlják, melyek áramkimaradás esetén is betöltik funkciójukat. A riasztást mindig komolyan kell venni. Az elemmel üzemelők kb. egy hónappal korábban jelzik, ha energia ellátásuk fogyóban.
Telepítésükről nem árt tudni: a mennyezettől 30-40 centiméterre célszerű felszerelni, így a lakótérben korábban jelzi a CO túlzott jelenlétét, semmint az az emberi szervezetre káros lenne. A szakirodalom a normál belmagasságú építmények esetén az 1,8–2,5 métert javasolják, míg nagyobb, 3,5–4 méteres, galériás helyiségekben az optimális telepítési szint a mennyezettől ugyancsak 30-40 centiméterre, de mindenképpen a fekvési, alvási szint fölötti. Előfordult már, hogy a lakásban ugyan volt szénmonoxid riasztó, de azt alacsonyabban helyezték el, mint ahogy a galérián a fekhely volt, így előbb lett rosszul az ágyában pihenő személy, semmint a műszer érzékelte volna a koncentráció erősödését.
Magyarországon évente 25-30 emberi életet követel ez az alattomos gáz, ezért is kapta a néma gyilkos elnevezést. Statisztikák a halálos áldozatokat tartják nyilván, ám az enyhébb lefolyású mérgezések száma több ezerre tehető. A CO-érzékelő ellenére, azokban a helyiségekben, ahol a korábban említett főző, fűtőeszközök működnek, ajánlott napközben többször cserélni az oxigént, és lefekvés előtt átszellőztetni, mindezekkel megelőzhető a halálos tragédia.
